Akár 42 fokos hőség, trópusi éjszakák, növekvő erdőtűzveszély Németországban: ki vigyáz a veszélyeztetett emberekre és a környezetre a szélsőséges hőségben?
A következő hétvégén a „Hartmut” hőhullám Németország nagy részét hőkupola alá kényszerítheti – helyenként akár 42 fokos csúcshőmérséklettel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezzel a korábbi, mindeddig mért legmagasabb érték, a 41,2 fok – amelyet 2019. július 25-én Tönisvorstban és Duisburg-Baerlben regisztráltak – máris karnyújtásnyi közelségbe kerül. Éjszaka is sok helyen 20 fok felett marad a hőmérséklet olyan városokban, mint Frankfurt. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) ilyenkor „trópusi éjszakáról” beszél. Olyan megterhelésről, amely főként az idősek, a betegek és a kisgyermekek számára lehet veszélyes.
Klimakutatók évek óta figyelmeztetnek: az ilyen szélsőséges események a klímaváltozás miatt gyakoribbak, intenzívebbek és korábban jelentkeznek az év során. A DWD már most is figyelmeztetéseket ad ki az egészségre veszélyes hőség miatt. A Szövetségi Lakosságvédelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) pedig a NINA riasztási applikáción keresztül küld értesítéseket „extrém hőterhelésről”.
„Kerülje lehetőség szerint a hőséget, igyon elegendő vizet, és tartsa hűvösen a zárt tereket” – ajánlja a hatóság. De ki avatkozik be, ha a helyzet válságossá válik, erdők lángra kapnak, és az önkormányzatok elérik teljesítőképességük határát?
Ki védi meg a lakosságot vészhelyzetben?
Németországban a lakosság védelme nem egy központi hatóság feladata, hanem településekből, tartományokból és a szövetségi szintből álló föderális rendszeré. Ennek működése a szubszidiaritás elvén alapul: csak akkor lép be a magasabb szint, ha az alacsonyabb már nem tud megbirkózni a helyzettel.
A Szövetségi Politikai Oktatási Központ a lakosságvédelmet úgy írja le, mint „gyűjtőfogalmat minden olyan, nem rendőrségi és nem katonai feladat és intézkedés számára, amelyet az önkormányzatok, a tartományok és a szövetségi kormány a lakosság katasztrófáktól, súlyos szükséghelyzetektől, háborúktól és fegyveres konfliktusoktól való védelme érdekében hajtanak végre”.
A rendszer legfontosabb szintjét a települések és járások alkotják. Ők felelnek a tűzvédelemért, a mentőszolgálatért és a műszaki segítségnyújtásért, amelyet a mentésirányítási központok hangolnak össze. A beavatkozásban elsősorban a többnyire önkéntes alapon szerveződő tűzoltóságok, valamint olyan segélyszervezetek vesznek részt, mint a Német Vöröskereszt, a Johannita Baleseti Segélyszolgálat és a Máltai Segélyszolgálat.
Ha a helyzet kiterjedtebbé válik, a járási elöljárók vagy a nagyvárosok polgármesterei kihirdethetik a katasztrófahelyzetet. Ilyenkor az illetékes hatóság átveszi az irányítást, válságstábot állít fel, és széles körű jogosítványokhoz jut: lefoglalhat vagyontárgyakat, elrendelheti a kitelepítést.
A szövetségi kormány alapvetően csak akkor avatkozhat be közvetlenül, ha országos léptékű rendkívüli helyzet több tartományt érint.
A BBK: riaszt, koordinál, összekapcsol
A központi szövetségi hatóság a bonni székhelyű Szövetségi Lakosságvédelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK). Kockázatelemzéseket készít, riasztja a lakosságot, és a Modulares Warnsystem MoWaS moduláris figyelmeztető rendszeren keresztül terjeszti a közleményeket – például applikáción, szirénákon vagy cellás műsorszóráson át. Emellett a BBK hangolja össze a civil-katonai együttműködést, azaz a kapcsolatot a civil hatóságok, a segélyszervezetek és a Bundeswehr között. A Bundeswehr több mint 470 járási és körzeti összekötőparancsnoksága, valamint 16 tartományi parancsnoksága szolgál fix kapcsolattartóként a civil szervek számára.
Hogy ezeket a struktúrákat jelenleg továbbfejlesztik, már a mostani hőhullámot megelőzően is látszott: június 24-én az appeni légierő altisztképző iskolája elmélyítette együttműködését a Pinneberg járás katasztrófavédelmével, ahogy arról a tagesschau beszámolt. Újdonság, hogy a jövőben a fordított helyzetet is gyakorolják majd: olyan szituációkat, amikor a Bundeswehr a katasztrófavédelem szakértelmére támaszkodik.
A Bundeswehr: segítség baj esetén
Ha a civil kapacitások kimerülnek, a Bundeswehr kérelemre úgynevezett „hivatali segítségnyújtást” vállalhat. Ez azonban mindig civil irányítás alatt történik, és nem jár közhatalmi jogosítványokkal. Jogalapja az Alaptörvény 35. cikke. A fegyveres erők személyi állományt és technikai eszközöket biztosítanak, de nem látnak el rendőri feladatokat. Korábban a tevékenységi spektrum a bajorországi kórháztetők hómentesítésétől a menekültek elhelyezésének támogatásán át egészen az árvízi védekezésig terjedt.
Eddigi legnagyobb belföldi bevetését a Bundeswehr a 2021 júliusi árvíz idején teljesítette az Ahr-völgyben és az Erft mentén. Időnként mintegy 2000 katona segített az utak megtisztításában, az ivóvízellátásban, valamint az iszap és a törmelék eltakarításában.
Erdőtüzek veszélye: a helikopter mint utolsó mentőöv
A Bundeswehr hivatali segítségnyújtása különösen az erdőtüzeknél látható. Jelentőségük minden forró nyáron nő. A Német Tűzoltószövetség már 2026 júniusának közepén figyelmeztetett a megnövekedett vegetációtűz-veszélyre. Brandenburgban minden száraz nappal tovább emelkedik a kockázat: már 2026 májusában is lőszerrel szennyezett terület gyulladt ki Jüterbog közelében. Két NH-90-es helikopter 56 bevetés során mintegy 102 000 liter oltóvizet dobott le, és hozzájárult a nagyobb károk felszámolásához.
Hasonló bevetésekre került sor 2019-ben Türingiában és Alsó-Szászországban, ahol helikopterek segítettek a nehezen megközelíthető területeken tomboló vegetációtüzek oltásában.
A tűzoltó helikoptereken túl a Bundeswehr rendelkezik mentőharckocsikkal, romboló járművekkel, speciális műszaki alakulatokkal és jelentős logisztikai kapacitásokkal is. Ilyen erőforrások válsághelyzetben döntő jelentőségűek lehetnek.
Hol húzódnak a határok? Alaptörvény a rendészeti jog helyett
Vannak olyan feladatok, amelyeket a Bundeswehr nem láthat el belföldön: nem léphet fel önállóan rendőri szervként, nem járőrözhet, és nem cselekedhet saját kezdeményezésre. Az Alaptörvény ebben világos korlátokat állít. A Szövetségi Alkotmánybíróság 2013. március 20-i határozata szerint a hivatali segítségnyújtásnak „a bevetési küszöb alatt” kell maradnia. Ez azt jelenti: a fegyveres erők „fenyegető és elrettentő potenciálját” nem szabad felhasználni, hadászati fegyverek bevetése pedig eleve ki van zárva.
A küszöböket tudatosan nagyon magasra állították. „Biztosítani kell, hogy a fegyveres erőket soha ne vessék be belpolitikai hatalmi eszközként” – fogalmaz a Szövetségi Alkotmánybíróság.
A Bundeswehr alapfeladata továbbra is az ország és a szövetség védelme
A segítségnyújtás a Bundeswehr számára több puszta kötelességteljesítésnél. A nyugállományú altábornagy, Jürgen Weigt egykori helyettes főfelügyelő egy 2022-es szakértői kerekasztalon így fogalmazott: a katasztrófavédelmi bevetés „ugyanúgy a katonai értékekre apellál, bátorságot és áldozatkészséget követel, és lehetővé teszi a katonai önfeláldozó cselekvés értékének megélését”.
A szakértői konszenzus azt is rögzítette: a Bundeswehr alapfeladata továbbra is az ország és a szövetség védelme. A katasztrófavédelem fontos, de a rendelkezésre álló szabad kapacitások keretében továbbra is kiegészítő feladat marad. Minél gyakrabban teszi próbára a civil védelmet az extrém hőség, az aszály és a vegetációtűz, annál sürgetőbbé válik a kérdés, vajon az önkormányzatok, a tartományok és a szövetségi kormány kellőképpen megerősítik-e a lakosságvédelmet ahhoz, hogy vészhelyzetben ne legyenek ráutalva a Bundeswehrre.