Macron „objektíve sikeresnek” nevezte a G7-csúcsot, miután a vezetők Ukrajnáról, Iránról és a kritikus nyersanyagokról is megegyeztek. Európai tisztviselők szerint egyre nagyobb az összhang Washingtonnal, de Trump diplomáciája továbbra is árnyékot vet a transzatlanti viszonyra.
Emmanuel Macron „objektíve sikeresnek” nevezte a G7-es csúcstalálkozót, amikor a háromnapos, nagy téttel bíró összejövetel a végéhez közeledett. A francia elnök utalt a közös nyilatkozatra, amelyet valamennyi vezető – köztük Donald Trump amerikai elnök is – jóváhagyott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A találkozó előtti hetekben széles körben találgatták, hogy Trump elnök esetleg teljesen kihagyja a csúcsot, vagy idő előtt távozik.
A francia diplomaták attól is tartottak, hogy összecsapások, viták, diplomáciai baklövések és az egység hiánya teszi a G7-formátumot használhatatlanná a globális színtéren.
Egy évvel korábban, Kanadában Trump idő előtt hagyta el a csúcstalálkozót, amikor háború robbant ki Izrael és Irán között. A kanadai G7-nek emellett nem sikerült közös álláspontot kialakítania a kulcskérdésekben, miközben a szövetségeseket sújtó amerikai vámok tovább növelték a bizonytalanságot, és alaposan felkavarták az uniós partnereket.
Ezúttal a francia diplomaták olyan csúcsról számoltak be, amely hozta a tőlük várt eredményt. Macron még tovább ment: a csúcs utáni sajtótájékoztatón az újságíróknak azt mondta, az éviani találkozó fordulópontot jelent.
„Ez valódi változás az elmúlt hónapokhoz képest, nemcsak az európaiak, hanem a G7-ek részéről is” – mondta az újságíróknak.
Szerdán a vezetők közös nyilatkozatban állapodtak meg, amelyben leszögezték, hogy „megingathatatlanul egységesen kiállnak Ukrajna szabadsága, szuverenitása és területi integritása védelmében”.
A G7-közlemény emellett szigorúbb szankciókat ígért az orosz energiaágazattal szemben, teljesítve ezzel azt a kulcsfontosságú követelést, amelyet az európai és ukrán tisztségviselők fogalmaztak meg, hogy fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyinra. Források az Euronewsnak úgy fogalmaztak, hogy ez a lépés „valódi közeledési pillanatot” jelent az amerikai kormányzat és az európaiak között.
„Ez az éviani csúcstalálkozó nagyon jelentős szemléletváltást jelent: az Egyesült Államok kész az európaiakkal együttműködve támogatni Ukrajnát” – mondta Macron a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
"Bájoffenzíva" Európa érdekeiért
Az európaiak, akik attól tartottak, hogy kiszorulnak a kontinens jövőbeli békéjéről szóló tárgyalásokról - miközben Trump közvetlen párbeszédre törekedett Putyinnal -, úgy tűnik, mostanra szilárdan bebiztosították a helyüket az asztalnál.
A G7 lendülete azt is igazolja, hogy kettős stratégiájuk bevált: miközben szoros kapcsolatot tartanak fenn Washingtonnal, saját diplomáciai, katonai és pénzügyi támogatásukat is bővítik Ukrajna felé.
Macron ugyanezt a gondolatot erősítette meg, amikor arról beszélt, hogy az európaiak újraszervezték soraikat, miután az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdeményezett Putyinnal és „kezet nyújtott” Moszkvának, ám végül ugyanarra a következtetésre jutottak: Oroszország nem tanúsít komoly szándékot a béketárgyalásokra, Ukrajna pedig sokkal jobban állja a sarat, mint ahogyan „egyesek gondolták”.
Európai források az Euronewsnak azt mondták, hogy az üzenet elérte Trumpot is, aki jelezte: az Egyesült Államok akár újra életbe léptetheti az orosz energiát sújtó szankciókat, bár ennek időzítéséről nem adott egyértelmű jelzést.
Bár az európaiak az Ukrajnáról szóló érdemi munkamegbeszélést is üdvözölték, Volodimir Zelenszkij elnöknek nem sikerült kétoldalú találkozót kiharcolnia Trumppal, mindössze egy rövid eszmecserére került sor, egy csoportos egyeztetés margóján.
A béketárgyalások előkészítésére irányuló erőfeszítések növelésével, egy másik uniós tisztségviselő az Euronewsnak elmondta: António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki a 27 tagállamot képviseli, csendben tesztelte a diplomáciai csatornákat, hogy felmérje, kialakítható-e valamiféle kommunikációs vonal a Kremllel. Kijev arra ösztönzi az európaiakat, hogy legyenek aktívabbak a tárgyalásokban.
A tisztségviselő ugyanakkor azt mondta, hogy „érdemi kérdésekről nem esett szó”, és hangsúlyozta: az EU nem közvetítőként, hanem Ukrajna támogatójaként tekint magára. A kérdés várhatóan a csütörtöki európai uniós csúcson is napirendre kerül, amelyen Zelenszkij elnök is részt vesz.
Amikor a vezetők elindultak a Hotel Royalból, ahol órákat töltöttek tárgyalásokkal, úgy tűnt, az európaiak megtalálták a működőképes receptet – legalábbis most, Évianban: az elköteleződés, a diplomácia és a stratégiai nyitás kombinációját saját érdekeik érvényesítésére.
Miközben az európaiak Ukrajna ügyét szorgalmazták, üdvözölték Trump Iránnal kötött megállapodását is a háború befejezéséről, noha Teherán nukleáris programjával kapcsolatban továbbra is komoly kérdések merülnek fel. Az európai tisztségviselők elismerik, hogy a megállapodás kockázatokkal jár.
Ennek ellenére a szövetségesek körében az volt az általános benyomás, hogy a megállapodás menekülőutat kínál a még rosszabb forgatókönyvek elől: enyhítheti a nyomást az energiapiacokon, ismét Ukrajnára irányíthatja a figyelmet, és fékezheti az izraeli katonai akciókat, amelyeket egyes európaiak túlzónak tartanak olyan szomszédos országokban, mint Libanon.
„Álláspontjaik ebben a kérdésben közeledtek egymáshoz” – fogalmazott egy diplomata.
Trump pedig Versailles-ba indult tovább, abba a palotába, amely egykor XIV. Lajos, a Napkirály otthona volt, egy vacsorára, amellyel a francia–amerikai barátság 250 évét ünnepelték.
Arra a kérdésre, hogy a fényűző díszvacsora nem megy-e túl messzire Trump óhajainak kielégítésében, Macron úgy válaszolt: a palota mindig is – és most is – a diplomácia eszköze volt.