Espen Barth Eide norvég külügyminiszter szerint Európa "kiveszi a részét" a Hormuzi-szorossal kapcsolatos egyeztetésekből, de a NATO "nem részese az iráni konfliktusnak".
Norvégia visszavágott Donald Trump amerikai elnök kritikájára, amiért az "nulla" európai támogatásnak nevezte az Iránnal való konfliktust.
"A NATO egy védelmi szövetség. Nem támadó szövetség" - mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az Euronews Europe Today című reggeli műsorában.
Eide elmondta, hogy a NATO-tagok a kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalak védelmére összpontosítanak, beleértve a Hormuzi-szoros nyitva tartását. "A NATO-országok tesznek valamit, de nem egy konfliktus részeseként" - tette hozzá.
Trump többször bírálta a NATO-szövetségeseket, amiért nem támogatják Washingtont az iráni konfliktusban. A hónap elején Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott fehér házi találkozóján ismét felvetette a kérdést.
Eide azzal érvelt, hogy nem volt előzetes felkészülés vagy konszenzus a szövetségen belül. Ennek eredményeként a tagállamok között "nagyon korlátozott a kedv" a háborúhoz való csatlakozásra.
Azt mondta, hogy bár mind az Egyesült Államoknak, mind Iránnak megvan az oka a konfliktus befejezésére, "a felek messze vannak egymástól", a tárgyalásokat pedig ellentétes követelések akadályozzák.
Hétfőn Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők blokádját, amíg Teherán bele nem egyezik a békeszerződésbe.
Eide mégis rámutatott "némi előrelépés" jeleire, megjegyezve a konfliktus szélesebb globális hatását. "Ez nem csak a két fél problémája, hanem az egész világgazdaságot érinti" - mondta.
A palesztin állam létrehozását célzó európai diplomáciai törekvésekkel kapcsolatban Eide megismételte, hogy támogatja a kétállami megoldást, amely az ENSZ régóta fennálló elvein alapul. Elismerte azonban, hogy egy ilyen eredmény "nincs a láthatáron".
Hozzátette, hogy a kétállami megoldás Izrael érdeke is, és ezt nevezte "a valódi béke egyetlen életképes megoldásának egy nagyon nyugtalan térségben".
Norvégia Spanyolországgal és Írországgal együtt 2024-ben ismerte el Palesztina államot.