Nagy különbség van az EU tagországok között, hogy milyen mértékben fér hozzá a lakosság a szűréshez.
2024-ben a becslések szerint percenként öt embernél diagnosztizáltak rákot az EU-ban, ami 2,7 millió új rákos megbetegedést jelent a 27 tagországában.
2000 óta az új rákos megbetegedések száma mindkét nem esetében körülbelül 30%-kal nőtt, a becslések szerint 2040-re félmillió új esetet fognak diagnosztizálni.
Az új esetek népességhez viszonyított aránya az elmúlt két évtizedben 16%-kal nőtt. Gyakrabban azonosítják a pajzsmirigyrákot, mint korábban, változó mértékben az emlőrákot és a vastagbélrákot.
Az EU-ban a rákkal kapcsolatos egészségügyi kiadások megduplázódtak 1995 óta, és 2023-ban elérték a teljes egészségügyi kiadások 6,9%-át.
2050-re a rákos megbetegedések gyógyítása és a megelőzés egy főre vetített költsége 59 %-kal emelkedhet, és összefügg a népesség öregedésével.
A rákszűrési programok eddig költséghatékonynak bizonyultak, mivel javítják a korai felismerést, és hatékonyabb kezelést, magasabb túlélési arányt eredményeznek. Nagy különbség van az EU tagországok között, hogy milyen mértékben fér hozzá a lakosság a szűréshez.