Több mint hét évig húzódott az a büntetőeljárás, amelyben végül felmentett 24 segélymunkást egy görög bíróság több súlyos vád alól.
A most felmentett humanitárius csoport mentette az illegális bevándorlókat a görög szigetvilágban, Leszbosz szigetén volt a bázisuk. Egy idő után megvádolták őket azzal, hogy embercsempészek. De a számos vádpont között vot a pénzmosás is.
Több mint hét évnyi jogi bizonytalanságot zár le a leszboszi fellebbviteli bíróság január 15-i ítélete kimondja, hogy a 2016-tól 2021-ig terjedő időre vonatkozó vádak mindegyike alól felmenti a 24 vádlottat. A csoport tagjai akár 20 év börtönbüntetést is kaphattak volna, de miután egyik vádpont sem nyert bizonyítást, a felmentő ítéletet maga az ügyész javasolta.
Az elnöklő bíró, Vaszilisz Papatanasziou azzal indokolta döntésüket, hogy "nem bűncselekmény elkövetése, hanem humanitárius segítségnyújtás volt a vádlottak szándéka".
A vád eredetileg arra összpontosított, hogy a csoport a WhatsAppot - a Meta tulajdonában lévő népszerű üzenetküldő szolgáltatást - használta, amikor a menedékkérőket szállító hajókról kommunikált. Az ügyészség ezt bűnszervezet bizonyítékaként mutatta be. A bíró azonban elutasította ezt az érvelést mondván, hogy "egy internetes kommunikációs csoport nem tekinthető bűnszervezetnek".
Az Euronews megkereste a görög hatóságokat, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Leszbosz a migráció frontvonalában
Az egykor turisztikai hotspotnak számító Leszbosz 2015-ben, a kontinens migrációs válságának csúcspontját jelentő évben vált az Európába igyekvő illegális bevándorlók elsődleges belépési pontjává.
Míg a görög hatóságok szerint az elhúzódó eljárásban a nemzeti határbiztonság ügye testesül meg, jogvédő csoportok kezdettől fogva "alaptalannak" bélyegezték azt, és támogatták a vádlottakat.
"Az ítélethirdetés után hatalmas taps volt a teremben, a vádlottak egymás karjaiba borultak" - mondta az Euronewsnak Wies de Graeve, az Amnesty International belga ügyvezető igazgatója, aki ott volt a leszboszi tárgyalóteremben.
De Graeve "keserédesnek" minősítette az eredményt, és a vádlottak által a tanúk padján elmondott "szívszorító" vallomásokról beszélt, amelyek megmutatták, milyen hatást gyakorolt az életükre a per pszichológiai, pénzügyi és érzelmi szempontból.
'Hatalmas megkönnyebbülés, hogy a következő 20 évet nem kell egy cellában töltenem'
Seán Binder, egy német-ír állampolgár, aki 2017-ben utazott Leszboszra - akkor a 20-as évei elején járt -, a felmentettek között van. Önkéntes kutató- és mentőmunkásként dolgozott az időközben megszűnt Emergency Rescue Centre International (ERCI) nevű, bejegyzett görög humanitárius civil szervezetnél.
"Hatalmas megkönnyebbülés, hogy nem fogom a következő 20 évet egy börtöncellában tölteni, ugyanakkor nyugtalanító, hogy ez valaha is szóba jöhetett" - mondta Binder.
"Ma egyértelművé vált az, aminek mindig is annak kellett volna lennie, hogy az életmentő humanitárius segítségnyújtás kötelesség, nem pedig bűncselekmény" - tette hozzá.
Az Euronewsnak decemberben nyilatkozva Binder kifejtette, hogy "ideje nagy részét "felderítő műszakban" töltötte a néhány (tengeri) mérföldre lévő török szárazföldet figyelve, "ahol az embercsempészek csónakokba tuszkolják az embereket, és átküldik őket, hogy menedéket kérjenek Európában".
"Azok, akik a csónakokban ülnek, nem akarják, hogy elkapják őket, ezért nincsenek kivilágítva. A vészjelzésekre, sikoltozásra és kiabálásra kellett hagyatkoznunk, így tudtunk tájékozódni. Hetente kommunikáltam a parti őrséggel, és tájékoztattam a kikötői hatóságot, miután kimentünk a tengerre" - emlékezett vissza annak idején Binder.
Binder munkája akkor ért véget, amikor letartóztatták Sarah Mardinivel együtt, akinek a Földközi-tenger egy szakaszának átúszásáról szóló történetét filmre vitte a Netflix 2018-ra.
A párost és egy csoport vádlottat 2023-ban felmentették a szabálysértési bűncselekmények alól, amelyek között állítólagos hamisítás, rádiófrekvenciák illegális lehallgatása és kémkedés szerepelt. A következő évben 16 másik vádlott ellen is ejtették ugyanezeket a vádakat.
Segélyszervezetek tiltakoznak az európai migrációs szabályok ellen
Humanitárius csoportok szerint ez a per elrettentette a humanitárius és mentőszervezeteket az Égei-tengertől, ahol az ilyen műveletek mértéke drámaian visszaesett az elmúlt években.
Szerintük ebben a perben megtestesül az a szélesebb körű európai kampány, amely az illegális bevándorlók tengeri mentése és a mentést végzők ellen indult. A brüsszeli székhelyű PICUM nem kormányzati szervezet szerint becslések szerint csak 2024-ben 124 másik segélymunkásnak kellett hasonló bírósági eljárással szembenéznie Európában.
Az ítéletre reagálva Eve Geddie, az Amnesty International európai igazgatója sürgette az EU-t, hogy "teremtsen erősebb biztosítékokat a humanitárius segítségnyújtás uniós jog szerinti kriminalizálásával szemben".
Az elmúlt években az európai migrációs politika megváltozott, mivel a 27 tagú tömb vezetői közül egyre többen lépnek fel keményen ebben a kérdésben. Az EU több új módzsert is bevetett a menedékkérők megfékezésére.
Eközben Görögországba, ott is elsősorban a szigetvilágba megint nagyon sok illegális bevándorló érkezik. A görög hatóságok jelentése szerint napról napra több száz menedékkérő érkezik Krétára és a közeli Gavdoszra, főként Észak-Afrikából. A görög tisztviselők szerint a Líbiában tevékenykedő embercsempészek egyre inkább Krétát és Gavdoszt választják célpontként a jobb időjárási viszonyok és az észak-afrikai partok közelsége miatt.
Ezzel együtt az illegális migráció összességében csökkenő tendenciát mutatott tavaly Görögországban, ahol 2025 októberének végéig 39 495 illegális határátlépést regisztráltak. Ez 18 százalékos csökkenést jelent a 2024 azonos időszakában regisztrált 48 415 esethez képest.