Brüsszel szerint áprilistól kezdve Kijev nem tudja finanszírozni a közszolgáltatások működtetését Ukrajnában.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is bemutatta Ukrajnának azt a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, mellyel Brüsszel igyekszik támogatni Kijevet. "Az összeg kétharmadát Ukrajna katonai támogatására fordítják, ez magában foglalhatja fegyverek és lőszerek beszerzését az EU-n kívülről is" – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és hozzátette, hogy a fennmaradó 30 milliárd eurót Kijev költségvetési hiányának pótlására fordítják.
A Bizottság szerint Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben 135,7 milliárd euró katonai és költségvetési támogatásra van szüksége, ebből 52,3 milliárd euró a pénzügyi támogatás, 83,4 milliárd euró pedig a katonai segítség. A testület szerint Kijevnek áprilisban elfogy a pénze.
„A jelenlegi támogatással biztosítjuk, hogy Ukrajna egyrészt megerősíthesse védelmét és harctéri képességeit, másrészt hogy fenntarthassa az állam és a közszolgáltatások működését” – idézte Von der Leyent az Euractiv. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a katonai támogatás lépcsőzetesen fog működni, vagyis Ukrajna csak akkor szerez be fegyvereket az Európai Unión kívülről, ha nem áll rendelkezésére megfelelő, európai gyártmányú katonai felszerelés. Franciaország régóta szorgalmazza, hogy a blokk az „európai preferenciát” alkalmava intézze a védelmi eszközök beszerzését, de Németország és számos kelet-európai EU-tagállam azzal érvel, hogy az EU-nak továbbra is nyitottnak kell maradnia az amerikai hadiipar termékeire, még ha az Egyesült Államok egyre kevésbé támogatja Kijevet, és ha Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva folyton arra utal, hogy meg akarja szerezni Grönlandot a NATO- és EU-tag Dániától.
Az Ukrajnának szánt hitel az EU-országok olyan együttműködése alapján működik, amely lehetővé teszi Magyarország, Csehország és Szlovákia számára, hogy kilépjenek a programból. A három ország mélyen szkeptikus Kijev pénzügyi támogatásával kapcsolatban.
A szerdai javaslatot azután terjesztették elő, hogy a Bizottság és az EU legnagyobb gazdaságának számító Németország 2025 végén nem tudta rávenni Belgiumot, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyonból finanszírozzák Ukrajnát. Belgium kezeli a Kreml 185 milliárd eurós vagyonának döntő többségét, de a pénzt az Unió 2022-ben, az ukrajnai háború kezdetét követően befagyasztotta.
Ursula von der Leyen jelezte, hogy szerinte „nagyon fontos, hogy egyértelműen emlékeztessük Oroszországot arra, hogy fenntartjuk a jogot a befagyasztott orosz eszközök felhasználására.” A bizottsági elnök leszögezte, hogy az a pénz a háború végéig befagyasztva marad, és Ukrajna csak akkor kell visszafizesse az uniós hitelt, ha Moszkva kártérítést fizet Kijevnek.
A kölcsönt az Európai Parlamentnek és az Unió tagállamainak is jóvá kell hagyniuk. A Bizottság célja, hogy az első kifizetést áprilisra teljesítse.