Az EU úgy döntött, hogy az orosz központi bank eszközeit belátható időn belül zárolva tartja, ezzel elhárítja at a veszélyt, hogy a 210 milliárd eurós eszközállományt például azért kell feloldani, mert Magyarország nem hajlandó meghosszabbítani a zárolást. A pénzre az USA is számít a rendezésben.
Frissítés: az Orosz Központi Bank pert indított a Moszkvai Választottbíróságon a belga Euroclear értéktár ellen, azt állítva, hogy az orosz eszközökhöz való hozzáférés blokkolásával kárt okozott. A pert egy nappal azután nyújtották be, hogy szinte az összes EU-tagállam jóváhagyta az orosz pénzeszközök határozatlan idejű befagyasztását. Így az Orosz Központi Bank megpróbálja megakadályozni, hogy a befagyasztott eszközöket Ukrajna segélyeinek finanszírozására használják fel. A per aggodalmakat keltett Belgiumban és az Euroclearben, amelyek ellenzik az Ukrajna orosz eszközökből történő finanszírozásának tervét, amelyet több EU-tagállam is támogat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábban:
Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy határozatlan időre zárolja az orosz központi bank eszközeit, ami az Ukrajnának nyújtott jóvátételi hitel központi eleme, és amiről még mindig folynak a tárgyalások jövő heti, mindent eldöntő csúcstalálkozó előtt.
Ezzel az EU a saját joghatósága alá vonja a vagyontárgyakat, miközben az Egyesült Államok a befagyasztott vagyontárgyak feletti ellenőrzésre törekszik, és a háború befejezéséről szóló tárgyalások során felhasználja azokat a Moszkvával kötendő jövőbeli megállapodásban.
A hosszú távú zárolásról a nagykövetek csütörtök délután állapodtak meg az uniós szerződések 122. cikke alapján, amely csak a tagállamok minősített többségét igényli, és megkerüli az Európai Parlamentet is.
A jogszabály megtiltja a 210 milliárd eurós eszközállomány visszautalását az orosz központi bankhoz. Az eszközök nagy részét, 185 milliárd eurót a brüsszeli Euroclear központi értéktárban tartják, a fennmaradó 25 milliárd euró pedig magánbankokban várakozik.
Eddig a pénzeszközöket a 27 tagállam egyhangúságától függő szankciórendszer alapján zárolták, amely kiszolgáltatott az egyéni vétókkal szemben, például Magyarország ellenkezésével.
A múlt héten az Európai Bizottság az egyik uniós alapokmány 122. cikkelyére hivatkozva azt javasolta, hogy az eszközöket belátható időn belül tartsák távol Oroszországtól. Ezt a rendelkezést korábban már alkalmazták gazdasági vészhelyzetekben, például a COVID-19 világjárvány és az energiaválság idején.
A cikkely alkalmazása körül politikai viták alakultak ki, különösen Magyarország kapcsán, mivel a vétójog megkerülése érintheti a nemzeti szuverenitást és a tagállami érdekérvényesítést a brüsszeli döntéshozatalban.
A Bizottság újszerű értelmezésében azzal érvel, hogy az Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója által kiváltott sokkhullámok "súlyos gazdasági hatást" gyakoroltak az EU egészére, mivel "súlyos ellátási zavarokat, nagyobb bizonytalanságot, megnövekedett kockázati felárat, alacsonyabb beruházási és fogyasztói kiadásokat", valamint számtalan hibrid támadást idéztek elő drónokkal történő behatolások, szabotázs és dezinformációs kampányok formájában.
"Az uniós gazdaságot ért károk korlátozásához sürgősen meg kell akadályozni, hogy pénzeszközöket utaljanak [vissza] Oroszországba" - áll a javaslat bevezetőjében.
A tilalom értelmében a 210 milliárd eurót akkor szabadítják fel, ha Oroszország intézkedései "objektíve már nem jelentenek jelentős kockázatot" az európai gazdaságra nézve, és Moszkva "a blokk számára gazdasági és pénzügyi következmények nélkül" jóvátételt fizetett Ukrajnának.
A felszabadításhoz újabb minősített többségre lesz szükség
"A 122. cikkely lényegében arról szól, hogy az eszközök immobilizálását tartósabb alapokra helyezzük, hogy ne kelljen félévente újraindítani a befagyasztást" - mondta csütörtökön egy magas rangú diplomata. "Az Európai Tanács már döntött arról, hogy ezt meg kell tenni - hogy a vagyontárgyaknak addig kell mozdulatlanul maradniuk, amíg Oroszország meg nem fizeti a háborús károkat -, így mondhatni, hogy a 122-es cikken alapuló határozat az Európai Tanács e határozatának végrehajtása."
Visszavág Trumpnak, pajzsot nyújt Kijevnek
A múlt hónapban az európaiak a médián keresztül értesültek egy 28 pontos tervről, amelyet amerikai és orosz tisztviselők titokban dolgoztak ki az ukrajnai háború befejezésére. A terv 14. pontja szerint az orosz eszközöket mind Washington, mind Moszkva kereskedelmi hasznára kellene felhasználni. Ezt a vitatott elképzelést a nyugati szövetségesek gyorsan "lelőtték".
Azáltal, hogy az EU minősített többséggel rögzíti a vagyontárgyakat, erősebb pozícióba kerül, hogy ellenálljon a külső nyomásnak, és megakadályozza a nemkívánatos vétókat. A hosszú távú tilalom fontos pillére a Bizottság azon javaslatának, hogy az orosz vagyontárgyakat Ukrajnát támogató, kamatmentes jóvátételi hitelbe csatornázzák, aminek Belgium, mint a pénzeszközök elsődleges letéteményese, továbbra is hevesen ellenáll.
A nagykövetek jelenleg sorra átnézik a jogi szövegeket, és csütörtökre, péntekre, sőt vasárnapra is megbeszéléseket terveznek.
A cél az, hogy minél több kérdést tisztázzanak, mielőtt az uniós vezetők december 18-án összejönnek a sorsdöntő csúcstalálkozóra, amelyen arról döntenek, hogyan teremtsenek elő 90 milliárd eurót Ukrajna 2026-os és 2027-es költségvetési és katonai szükségleteinek kielégítésére.
A folyamatot ismerő diplomaták szerint Belgium több tucat oldalnyi módosítást nyújtott be a jogi szövegekhez. A módosítások, amelyek nem nyilvánosak, bonyolítják az amúgy is rendkívül összetett és érzékeny ügyet. Szerdán Bart De Wever belga miniszterelnök kétségbe vonta a rendelkezés megfelelőségét és a gazdasági vészhelyzet meglétét, amely indokolná azt.
"Ez a pénz egy olyan országból származik, amellyel nem állunk háborúban" - mondta De Wever a belga parlamentben újságíróknak nyilatkozva. "Ez olyan lenne, mintha betörnénk egy nagykövetségre, kivennénk az összes bútort, és eladnánk". (Az orosz kormány korábban egyszerű lopásnak minősítette a pénzeszközök európai felhasználásának tervét.)
A kritikára reagálva a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy "ésszerű" az az érvelés, hogy Oroszország háborúja sokkoló hullámokat vetett az európai gazdaság egészére, és ezért a 122. cikk alkalmazása jogilag megalapozott.
"Ha megnézzük, milyen lenne a helyzet a háború nélkül, akkor minden bizonnyal virágzóbb gazdasági helyzetet látnánk Európában" - mondta a szóvivő.
A három feltétel
Bár Belgium nem titkolja, hogy idegenkedik a jóvátételi hiteltől, hajlandó áldását adni, ha három kulcsfontosságú feltétel teljesül - mondta De Wever szerdán.
Az első feltétel, hogy a kockázatokat [és a következményeket] minden tagállam teljes mértékben kölcsönösen viselje. A Bizottság azt javasolta, hogy a garanciákat két, egyenként 105 milliárd eurós részletre osszák fel, hogy fedezzék az EU területén lévő 210 milliárd eurós orosz vagyont. Belgium azonban nagyobb fedezetet szeretne minden lehetséges eshetőségre, például bírósági ítéletekre, hivatkozva az esetleges orosz kártérítési igényekre kamatokra, a kamatokra éa a perköltségekre.
A fedezet meghaladhatja a 210 milliárd eurót, és a belga aggodalmak eloszlatása érdekében egyetlen részletben egyesíthetnék. De a nyílt végű garanciák nyújtásának kilátását, amelyet De Wever a jelek szerint előnyben részesít, nem tartják megvalósíthatónak.
A második feltétel az Euroclear likviditási biztosítékai, egy brüsszeli székhelyű intézményé, amely 185 milliárd eurót tart az immobilizált orosz eszközökből. Belgium attól tart, hogy ha az eszközöket idő előtt felszabadítják, az Euroclear nem lesz képes teljesíteni az orosz központi bankkal szembeni jogi kötelezettségeit, és szerződésszegés miatt felelősségre vonható.
A 122. cikk szerinti tilalom azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi az idő előtti felszabadítást.
További biztosítékként a Bizottság azt mondja, hogy amennyiben a garanciák aktiválódnak, pénzt fog kölcsönözni azoknak a tagállamoknak, amelyeknek nehézséget okoz, hogy gyorsan előteremtsék a készpénzt a garanciáikhoz. (Az Európai Központi Bank határozottan elutasította, hogy ezt a likviditási hátteret biztosítsa.)
A harmadik belga feltétel a teljes tehermegosztás, ami az Euroclearnál tartott 185 milliárd eurós eszközállomány és a franciaországi, németországi, svédországi, ciprusi és belga magánbankokban tartott 25 milliárd euró összevonását jelenti.
Bár a Bizottság javaslatai a teljes 210 milliárd eurós kassza mozgósítására irányulnak, továbbra sem világos, hogy Franciaország, amely becslések szerint 18 milliárd eurót tart, mennyire hajlandó részt venni ebben. A magánélet és a titoktartás szent és sérthetetlen elvek a bankszektorban.
De Wever arra figyelmeztet, hogy ha ez a három kritérium nem teljesül, és az EU mégis továbblép a jóvátételi kölcsön folyósításával, Belgium jogi úton fog tiltakozni.
"Ha olyan döntés születik, amely véleményem szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogszerűséggel, amelynek nincs értelme, és amely nagyon nagy kockázatokat rejt magában országom számára, akkor semmit sem lehet kizárni" - mondta a miniszterelnök.
Csütörtökön a belga költségvetési miniszter, Vincent Van Peteghem azt mondta, hogy az ország "nagyon konstruktív" lesz a tárgyalásokon, de nem fogad el "semmilyen meggondolatlan kompromisszumot".
Diplomaták elismerik, hogy Belgium felülbírálása a hitel minősített többséggel történő jóváhagyásához politikailag fenntarthatatlan lenne. Amennyiben a belga fenntartások fennmaradnak, a blokk megpróbál majd 90 milliárd eurós közös adósságot vállalni, amit Magyarország minden bizonnyal igyekezne kisiklatni.