Az Európai Parlament csütörtökön szavazott arról, hogy megbuktatja-e az Európai Bizottságot. Nem buktatta meg.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság elleni benyújtott két bizalmatlansági indítvány közül egyik sem ment át az Európai Parlament csütörtöki ülésén. Ahhoz, hogy elfogadják, kettős többség kellett volna, tehát a leadott – tartózkodások nélküli – voksok legalább kétharmados többsége, és hogy az elnökkel együtt 720 fős testület legalább fele igennel szavazzon.
Miként azt a szavazás előtt írtuk: két bizalmi szavazással kell szembenéznie Ursula von der Leyennek csütörtökön, tehát alig három hónappal azután, hogy túlélte az utolsó, ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. 12 óra körül a strasbourgi EP-képviselők közvetlenül egymás után szavaznak a két indítványról, a leadott szavazatok kétharmadára szükség van a bizalmatlansági indítvány elfogadásához. A sikeres szavazás az egész Európai Bizottság lemondásához vezetne.
A bizalmatlansági indítványokat a szélsőjobboldali Patrióták Európáért és a Baloldal nyújtotta be, ezeket a hétfői plenáris ülésen tárgyalták az EP-képviselők. Az első indítvány az Európai Bizottság környezetvédelmi politikájára és az Egyesült Államokkal, illetve a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokra fókuszál, a második a migrációra, miszerint egyesek a Bizottság ezzel kapcsolatos munkáját átláthatatlannak és meggondolatlannak vélik.
A baloldal és a jobboldal egyes témákban egy követ fúj, így a Mercosur- és az EU-USA megállapodással kapcsolatban. A hétfői vitában a Patrióták elnöke, Jordan Bardella és a Baloldal társelnöke, Manon Aubry próbáltak támogatókat keresni az indítványhoz. Von der Leyen erre kevésbé harciasan reagált, mint júliusban, amikor az indítványok kezdeményezőit azzal vádolta, hogy „közvetlen az orosz kormány vagy orosz bábkormányok irányítása alatt állnak”. Ezúttal a bizottsági elnök mindössze annyit közölt, hogy "arra kell összpontosítanunk, ami igazán számít, tehát hogy az európaiak érdekében cselekedjünk."
Hogyan szavaznak a „centrista koalíció” csoportjai?
Két napnyi egyeztetést és belső tárgyalást követően szinte minden politikai csoport egységes álláspontot alakított ki a bizalmatlansági indítványok kapcsán. Von der Leyen frakciója, a Néppárt (EPP) 188 EP-képviselőjével a Bizottság mögött áll, és mindkét bizalmatlansági indítvány ellen szavaz. Az EPP elnöke, Manfred Weber nyíltan elítélte a bizalmi szavazásokat, sőt „egy kicsit nevetségesnek” és a kezdeményezők részéről „egyszerű propagandaeszköznek” nevezve azokat.
A Szocialisták és Demokraták (S&D) csoportja és annak 136 EP-képviselője szintén nem támogatja a két bizalmatlansági indítványt, ahogy azt elnökük, Iratxe García Pérez a plenáris vitában egyértelművé tette. Azonban néhány S&D képviselő eltérő álláspontot képviselhet a két szavazás között.
A 75 képviselőt számláló Renew Europe szintén egyértelműen ellenzi a két bizalmatlansági indítványt. Elnökük, Valérie Hayer „trolloknak” nevezte az indítványokat benyújtó pártokat. A csoport közös álláspontja az, hogy mindkét indítványra nemet mondanak. „Egyértelmű, hogy nem veszünk részt ebben a játékban” - mondta a Renew szóvivője, Vincent Stuer az Euronewsnak. Nem világos, hogy hány liberális EP-képviselő fog szembemenni a csoport álláspontjával vagy nem vesz részt a szavazáson. Az utolsó bizalmi szavazáson 75-ből 60 követte a csoport álláspontját, míg a többiek tartózkodtak vagy hiányoztak.
Az EPP, az S&D és a Renew alkotják a „centrista koalíciót”, amely támogatja a Bizottságot, és az ő támogatásuk mértéke kulcsfontosságú lesz Von der Leyen számára a szavazás során.
Hogyan szavaznak a jobboldali és baloldali csoportok?
A Parlament jobboldalán a Patrióták és annak 84 képviselője természetesen saját indítványukra szavaznak, de valószínűleg a Baloldal indítványát is támogatják. A csoport hivatalosan még nem jelentette be egységes álláspontját, azonban Roberto Vannacci olasz EP-képviselő az Euronewsnak elmondta, hogy ő és kollégái annak ellenére csatlakoznak a Bizottság megbuktatására irányuló erőfeszítéshez, hogy nem értenek egyet a Baloldal indítványában szereplő Gázára vonatkozó megfogalmazással.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 79 képviselője a nemzeti delegációkra bízza a szavazási döntést. Belső források szerint várhatóan megoszlanak, ahogy az utolsó bizalmi szavazáson is, amikor a csoport fele támogatta az indítványt, míg a másik fele vagy nem vett részt a szavazáson, vagy ellene szavazott. A „szabad szavazás” irányelv mindkét bizalmatlansági indítványra érvényes, de valószínűtlen, hogy a konzervatív képviselők támogatnák a Baloldal indítványát, tekintve álláspontjukat a gázai háborúról és a Zöld Megállapodásról.
A 27 főből álló Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció következetesen kritizálja ellenezte a Bizottságot, így valószínűleg támogatják az indítványokat. „Képviselőink természetesen támogatják a Patrióták által benyújtott indítványt. Sokan közülük a Baloldal indítványát is támogatják, pedig annak megfogalmazása miatt tartózkodhattak volna” - mondta egy belső forrás az Euronewsnak.
Az EP baloldali csoportjai is megosztottságot mutatnak. A Zöldek/EFA csoport 53 képviselője feltehetőleg a két indítvány ellen szavaz.
Végül a Baloldal és annak 46 képviselője éles dilemmával szembesül, mivel a csoport határozottan elkötelezett a Bizottság megbuktatása mellett, de nem akarja összefogni a szélsőjobbal. Annak ellenére, hogy a Baloldal elnöke, Aubry megígérte, hogy nem szavaznak a Patrióták indítványára, az olasz Öt Csillag Mozgalom támogatni fogja azt, és más delegációk, mint az ír Sinn Féin is követhetik.
Bár valószínűleg nem érik el a Bizottság megbuktatásához szükséges küszöböt, az előző bizalmi szavazás eredményei fontosak lehetnek: 175 képviselő szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett, 360 pedig ellene.
Bármilyen növekedés az első számnál szimbolikus győzelem lenne az indítványok kezdeményezői számára. Ezzel szemben bármilyen csökkenés a második számban aggasztó jel lenne Von der Leyen számára, hogy az EP-ben csökken a támogatottsága.