A francia adósság a GDP 113,9%-át tette ki 2025 első negyedévében.
HIRDETÉS
Közeledik a szeptember 8-i bizalmi szavazás Franciaországban, ami akár a kormány távozásához is vezethet. Mivel a parlamenti képviselők a költségvetési tervre mondanak ezáltal igent vagy nemet, közgazdászok is figyelik a folyamatot. Egy új kormány már a harmadik lenne egy éven belül, és az instabilitásra érzékenyek a piacok.
Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet közgazdásza szerint a piaci szereplők már most elemzik, hogy milyen eredmény mit hozhat. Ha a politikai zűrzavar nagyobbá válna, az nyomást gyakorolhatna a francia kötvényhozamokra. Ez önmagában is negatív lenne a francia gazdaság számára, mert a magasabb kamatlábak azt jelentik, hogy a beruházások drágulnak.
Franciaország adóssága tovább növekszik. François Bayrou miniszterelnök 44 milliárd eurót szeretne megtakarítani 2026-ig, hogy 2029-re 3% alá csökkentse az államháztartási hiányt. Javaslatai között szerepel a közkiadások csökkentése, az adócsalás elleni küzdelem és két munkaszüneti nap eltörlése. A politikai instabilitás gyengítheti Franciaországot az európai színtéren.
Éric Maurice, az EPC politikai elemzője mondja, hogy a következmények érintenék az euróövezet egészét, ezáltal a különböző európai partnerek közötti gazdasági kapcsolatokat, mivel Franciaország nem csak az eurózóna tagja, hanem súlya jelentős az EU-ban. Fontos tényező a kereskedelem, az iparpolitika, a versenyképesség és a technológiai átmenet alakításában.
Az EU elvárja Franciaországtól, hogy európai kötelezettségvállalásainak megfelelően rendbe tegye pénzügyeit. Ez nehezebb lesz, ha a kormány megbukik. A francia adósság a GDP 113,9%-át tette ki 2025 első negyedévében.