Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivista és volt politikai fogoly szerint a nyugati vezetők Putyinnal szembeni múltbeli bánásmódja „sokkoló és szégyenletes” volt, ami teret engedett Putyinnak, és aláásta az oroszországi demokráciát.
HIRDETÉS
Kara-Murzát 25 év börtönre ítélték Szibériában, amiért „téves információt terjesztett” az orosz hadseregről az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően 2024-ben szabadon engedték egy fogoly/kémcsere nyomán, amely az Egyesült Államok korábbi elnöke, Joe Biden, a volt német kancellár, Olaf Scholz, valamint Vlagyimir Putyin közreműködésével jött létre.
Az Euronews The Europe Conversation című műsorának adott interjújában sajnálattal beszélt arról, hogy a nyugati vezetők Putyin első elnöki ciklusa alatt, sőt korábbi miniszterelnöksége idején is elhittek egy „mítoszt”. Kara-Murza szerint Putyin soha nem volt egy modernizáló erő, aki „hitt volna a reformokban” a Szovjetunió megújítását illetően.
„Ez nagyon távol áll az igazságtól” – nyilatkozta Kara-Murza az Euronews riporterének, Shona Murray-nek.
„A mítosz az, hogy volt egy korai Putyin, aki állítólag rendben volt, aki hitt a reformokban, a modernizációban, a Nyugattal való együttműködésben, aztán menet közben valami nagyon félrecsúszott” – mondta.
Kara-Murza szerint a nyugati kormányok, amelyek még ma is erről a „korai” Putyinról beszélnek, valójában csak „önigazolásból” teszik ezt.
Szerinte Putyin Oroszországgal kapcsolatos valódi szándékai már kezdettől fogva nyilvánvalóak voltak. Felidézte, hogy Putyin szobrot állíttatott egy korábbi KGB-vezető emlékére, aki kulcsszerepet játszott az 1956-os magyarországi forradalom leverésében, amikor a magyarok megpróbáltak fellázadni a Szovjetunió brutális elnyomása ellen.
„Nagyon jól emlékszem arra a napra, amikor pontosan megértettem, ki is ez az ember, és milyen irányba akarja vinni az országunkat” – mondta Kara-Murza.
„1999. december 20-án – mielőtt elnök lett volna, akkor még csak miniszterelnök volt –, elment a moszkvai Lubjanka térre, az egykori KGB, a mai FSZB központjába, hogy hivatalosan leleplezze Jurij Andropov, a Szovjetunió egykori KGB-főnökének emléktábláját” – mesélte.
Jurij Andropov az 1956-os magyar forradalom leverésében is kulcsszerepet játszott, és „elsődleges feladatának tekintette a belső ellenállás elfojtását, amikor a KGB élén állt” – mondta Kara-Murza, hozzátéve, hogy Andropov „megtestesítette mindazt, ami rossz volt a kommunista rendszerben.”
Kara-Murza arra is figyelmeztetett, hogy Putyin most ugyanezzel a hízelgéssel próbálja manipulálni Trumpot és környezetét, hogy elérje: ne lépjenek fel Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben.
Márciusban Putyin személyesen tájékoztatta az amerikai megbízottat, Steve Witkoffot, hogy egy orosz festővel portrét készíttetett ajándékba Donald Trump számára.
Witkoff „gyönyörű festményként” írta le az ajándékot, és elmondta, hogy Putyin közölte vele: „imádkozott” Trumpért a kampányrendezvényen ellene elkövetett merényletkísérlet után.
„Putyin helyesen kikalkulálta, hogy Trumpnál a személyes hízelgés lesz a megfelelő módszeri” – vonta le a következtetést Kara-Murza.
„Ez történt ebben a beszélgetésben is, amikor azt mondta, imádkozik érte. És természetesen egy festményt is adott neki, amit Witkoff út vitt el Washingtonba” – mondta.
„Nézze, ezek olyan trükkök, amelyeket a szovjet és más titkosszolgálatok már évtizedek óta alkalmaznak” – figyelmeztetett, hozzátéve: „Felfoghatatlan számomra, hogy komoly emberek hogy dőlhetnek be ilyesminek a 21. században.”