A Cseh Köztársaság elnöke aláírta a büntető törvénykönyv azon módosítását, amely kriminalizálja a kommunista propaganda népszerűsítését, a náci ideológiához hasonló szintre emelve azt.
HIRDETÉS
A Petr Pavel által aláírt módosított jogszabály lehetővé teszi a bírák számára, hogy öt évig terjedő börtönbüntetést szabjanak ki bárkire, aki "náci, kommunista vagy más olyan mozgalmat hoz létre, támogat vagy népszerűsít, amelynek bizonyíthatóan célja az emberi jogok és szabadságjogok elnyomása vagy a faji, etnikai, nemzeti, vallási vagy osztályalapú gyűlöletkeltés".
A változtatások annak hatására születtek meg, hogy néhány cseh intézmény - köztük a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásával Foglalkozó Intézet - arra szólított fel: a jogalkotók korrigálják a jogrendszerben tapasztalható egyensúlyhiányt.
A Kateřina Konečná európai parlamenti képviselő által vezetett Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) azonban politikai indíttatásúnak ítélte a lépést.
"Ez egy újabb sikertelen kísérlet arra, hogy a KSČM-et törvényen kívül helyezzék, és megfélemlítsék a jelenlegi rendszer kritikusait" - áll a párt közleményében.
Egyelőre nem világos, hogy az új jogszabályt hogyan lehetne alkalmazni az olyan törvényes politikai pártokra, mint amilyen a KSČM.
A Cseh Köztársaság a Szovjetunió része volt, és a Csehszlovákia Kommunista Pártja (KSČ) nevű formáció vezette, amíg az 1989-es bársonyos forradalom véget nem vetett a 41 évig tartó egypárti uralomnak.
A KSCM ennek, a Csehszlovákiát négy évtizeden át irányító kommunista pártnak a közvetlen utódja. Csehország 1993-as megalakulása óta a legtöbb választáson jellemzően a harmadik helyen végzett, szavazataránya 2008-ban érte el csúcsát 18,5 százalékon.
A legutóbbi, 2021-es választáson azonban a KSČM nem tudta megszerezni a szavazatok több mint 5%-át, vagyis a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így 1920 óta először állt elő az a helyzet, hogy nem került kommunista képviselő a cseh parlamentbe.
A cseh parlamentekben mindig ültek kommunista képviselők, ez alól egyedül Csehszlovákia 1939 és 1945 közötti hatéves náci megszállása jelentett kivételt.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a "Stačilo" (Elég volt) kommunista szövetség 5%-os támogatottsággal rendelkezik, ami elég lenne ahhoz, hogy az októberi választásokon visszakerüljön az alsóházba.