Szerdán mutatja be az Európai Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A kiszivárgott információk szerint rengeteg módosítást javasol majd a testület a mostani büdzséhez képest, úgyhogy nem lesz egyszerű egyezségre jutni.
HIRDETÉS
Legyen szó Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról, Európa versenyképességének növeléséről vagy a mezőgazdasági támogatások fenntartásáról, az Európai Unióban minden kiadás alapja az EU hosszú távú, hétéves költségvetése.
A következő, 2028 és 2034 közötti ciklus büdzséjéről szóló, várhatóan hosszadalmas és heves vita szerdán kezdődik meg, amikor az Európai Bizottság előterjeszti első javaslatát a költségvetésre. Szinte minden nagyobb brüsszeli küzdelem mögött a pénzért folyó harc áll, és ez a mostani lesz mind közül a legsúlyosabb.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az uniós költségvetés átfogó felülvizsgálatát ígérte meg, azzal a céllal, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye azt, valamint annak érdekében, hogy a következő büdzsé jobban igazodjon az EU stratégiai prioritásaihoz.
Ennek az ambíciónak a tényleges számokba való átültetése nem lesz egyszerű. Különösen, ha olyan területek közös finanszírozásáról van szó, mint a védelem, ami a szerződések szerint jelenleg nem is lehetséges uniós forrásokból. Eközben a hagyományos programok, amelyeket már nem tekintenek kiemelt prioritásnak, komoly megszorításokkal szembesülhetnek, ami heves ellenállást válthat ki a tagállamokból.
Szinte titkosszolgálati körülmények között állt össze a Bizottság javaslata
Az uniós zsargonban többéves pénzügyi keretnek hívott költségvetésre vonatkozó javaslatot rendkívüli titkolózás közepette készítette elő a Bizottság. Kevés részlet szivárgott ki, a legtöbb ismert információt pedig kifejezetten szándékosan és csak a folyamat utolsó szakaszában hozták nyilvánosságra.
Ez a titoktartás azt mutatja, hogy Von der Leyen stabilan uralja a Bizottságot, és nagyhatalmú kabinetfőnöke, Björn Seibert hatékonyan ellenőrzi a testület munkáját. A Bizottság bennfentesei szerint kicsit úgy zajlottak a dolgok, mint egy hírszerzési műveletben: az egyes személyek csak a feladatukhoz feltétlenül szükséges információkhoz férhettek hozzá.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a költségvetésről szóló megbeszélések elszigetelt csoportokban zajlottak, rendszerint a biztosok kabinetjeit és a főigazgatóságok vezetőit tömörítő, magas szintű értekezleteken. Egy magas rangú forrás az Euronewsnak azt mondta, hogy az egyes csoportok nem tudták, hogy a többiek min dolgoznak éppen, és a költségvetés alapszámait sem ismerték.
„Az igazság az, hogy a számokat közvetlenül a biztosok testülete fogja megkapni szerdán. Talán csak három ember tud róluk" - árulta el a forrásunk.
Két kulcsszó: egyszerűsítés és rugalmasság
A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1200 milliárd euró, a járvány utáni helyreállítási alapok nélkül. Ez az EU GDP-jének nagyjából 1 százalékával egyenlő, és kevesen számítanak arra, hogy ez a szám drámaian növekedni vagy csökkenni fog a következő ciklusra. A hangsúly valószínűleg inkább azon lesz, hogy okosabban határozzák meg a költségvetési prioritásokat.
A Bizottság kezdetben azt fontolgatta, hogy a következő többéves pénzügyi keretet három fő pillér köré építi fel: az első a mezőgazdasági és kohéziós alapokat lefedő nemzeti keretösszegeké; a második a versenyképesség-növelést, az innovációt és a stratégiai beruházásokat finanszírozza; a harmadik pedig az összes külső eszközzel foglalkozik. Bár bennfentesek szerint azóta néhány kiigazítás történt, a radikális egyszerűsítésre való törekvés továbbra is megmaradt célnak.
A jelenlegi hétéves költségvetésben az ésszerűsítés jegyében 58-ról 37-re csökkentették a finanszírozási programok számát. A Bizottság azonban még lát teret a további csökkentésre. Az egyik fő kérdés az, hogy ez az ésszerűsítés mennyire lesz drasztikus. A másik kérdés, hogy a Bizottság mennyire tudja növelni a rugalmasságát a pénzeszközök átcsoportosítása terén.
Ma az EU költségvetésének jelentős része előre meghatározott programokhoz van rendelve, így kevés lehetőség marad a gyors reagálásra, ha valami történik. Az EU rendelkezik ugyan mechanizmusokkal a vészhelyzetek és előre nem látható események kezelésére, de ezek hatásköre korlátozott: mintegy 21 milliárd eurót lehet ilyen esetekben felhasználni, ami a teljes többéves pénzügyi keretnek csak egy kis töredéke.
A Bizottság nem tud nagy összegeket egyoldalúan átcsoportosítani egyik szakpolitikai területről a másikra hivatalos felülvizsgálat nélkül, ehhez pedig az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását meg kell szerezni.
Az új költségvetési javaslat ezt a merevséget igyekszik majd orvosolni, mivel az EU azonnali korrekciós képességének erősítése fontos céllá vált (amint azt a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata is megmutatta).
Átalakulnak a kohéziós támogatások
A leghevesebben vitatott kérdések közé tartozik majd, hogy hogyan finanszírozzuk Ukrajnát, hogyan kezeljük a védelmi kiadásokat a jogi korlátozások ellenére, és hogy vezessünk-e be új közös adósságfinanszírozási eszközöket (tekintettel arra, hogy az EU-nak még mindig vissza kell fizetnie a világjárvány miatt felvett hiteleket). Ezen a héten azonban még a Bizottság által javasolt finanszírozási alapok és programok fogják leginkább felkelteni a figyelmet.
A kiszivárgott információk szerint az új Európai Versenyképességi Alap egyetlen eszközbe tömörítene akár 12 meglévő programot is. Köztük az EU legfontosabb kutatási alapját, a Horizont Európát, a nemrégiben létrehozott EU4Health programot, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-változási LIFE programot.
Szintén újdonság lesz a Bizottság javaslatában a „Nemzeti és regionális partnerségek" elnevezésű program, amely több tervezetben is felbukkant, és amelyet egy egységes és meglehetősen bonyolult nevű „Európai gazdasági, területi, szociális, vidékfejlesztési és tengeri fenntartható jólét és biztonság alap" finanszírozna.
A tervek szerint ebbe a programba fognak tartozni a mezőgazdasági és a kohéziós támogatások is. Mivel ez a két terület teszi ki az uniós költségvetés nagy részét, struktúráik várható összevonása mélyreható következményekkel járhat - nemcsak az irányításukra és a felügyeletükre, hanem arra is, hogy hogyan osztják majd el a pénzt a tagállamok között.
A közös programok szövevényét a Bizottság terve szerint 27, a mezőgazdaságra és a kohézióra vonatkozó nemzeti terv váltja fel, amelyek mindegyike az uniós szintű prioritásokat tükrözi, ugyanakkor a végrehajtást helyi szinten határozza meg. Ez azonban kényes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki ellenőrzi majd a pénzeszközöket, és hogyan határozzák meg magukat a prioritásokat.
A jelenlegi rendszerből valószínűleg érintetlenül marad az Európai Szociális Alap, amely a kiszolgáltatott csoportok támogatására és a szegénység elleni küzdelemre allokál pénzeket. Az Európai Parlament szocialistái ezt kulcsfontosságú győzelemnek tekintették, azért cserébe, hogy támogatták Ursula von der Leyen második elnökségét a Bizottságban. A Néppárt viszont azt kommunikálja, hogy az alap létét uniós szerződések rögzítik, ezért soha nem fenyegette a megszüntetés veszélye.
A szerdai javaslat csak a kezdete lesz egy hosszú, bonyolult és politikailag nagyon feszültnek ígérkező tárgyalási folyamatnak. A tagállamok, az Európai Parlament (amely egyes kiszivárgott tervezetek alapján úgy tűnik, hogy az uniós költségvetés elfogadásában háttérbe szorul) és a Bizottság különböző prioritások és vörös vonalak mentén fog tárgyalni.
Az EU Tanácsának dán elnöksége a decemberi EU-csúcstalálkozó előtt kívánja előterjeszteni a Bizottság javaslatának első kompromisszumos változatát.