Az MI várható erdőtüzeket jelez, veszélyeztetett állatokat és növényeket számlál, és évtizedes kutatási adatokat dolgoz fel egységes rendszerekbe. A környezetvédők is egyre többet használják, de figyelmeztetnek. az adatközpontok gigantikus áram- és víz igényére.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően a környezetvédők olyan rugalmas adatbázisokhoz és folyamatleírásokhoz jutnak, amiket korábban képtelenség volt megszerkeszteni. Ugyanakkor olyan helyeken tüntetnek korlátozásokat követelve, amelyek nélkül a környezeti rendszer nem lenne működtethető.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Reuters által megkérdezett tizenöt nagy környezetvédelmi, természetvédelmi és fejlesztési szervezet mindegyike használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát. Ugyanakkor valamennyien aggodalmukat fejezték ki az azt működtető adatközpontok környezeti hatásai miatt is.
Itt is előáll a jelenség, hogy a technológia kedvezőbb környezetet teremt a bolygó egyik részén, miközben megterhel egy másikat, mint például az elektromos gépjárművek akkumulátorai. A szerverekkel teli létesítmények jelentős mennyiségű villamos energiát igényelnek, hűtésük pedig nagy vízfogyasztással jár. ezért zöld szervezeteknek saját mérlegelniük kell, hogy a technológia alkalmazásával elérhető környezeti haszon indokolja-e az erőforrások felhasználását?
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az MI használata környezeti költségekkel járhat, ezért megfontoltan kell alkalmaznunk” – mondja Ali Swanson, az amerikai Conservation International mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetője. Szerinte ugyanakkor az éghajlati és a biológiai sokféleséget érintő válság súlyosbodása idején a technológia segít gyorsabban dolgozni, és jobban hasznosítani az összegyűjtött tengernyi információt.
A szervezet Kambodzsa távoli, különösen értékes természeti területein már mesterséges intelligenciával értékeli a műholdak által észlelt hőanomáliákat. A rendszer valós idejű figyelmeztetéseket küld a helyi erdővédelmi járőröknek a lehetséges erdőtüzekről. A nagyszerű előre lépés, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ adatközpontjainak éves villamosenergia-fogyasztása 2030-ra megközelítheti a 945 terawattórát. Ez a jelenlegi fogyasztás kétszerese, és azonos Japán teljes éves áramfelhasználásával.
Az adatközpontok áramellátásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás ekkor meghaladhatja az évi 300 millió tonnát. Az IEA előrejelzése szerint az éves vízfogyasztásuk a 2023-as mintegy 560 milliárd literről 2030-ra hozzávetőleg 1200 milliárd literre nőhet.
A Microsoft, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet is beszámolt kibocsátásának növekedéséről, amely az adatközpontok bővítéséhez kapcsolódott. Kérdés, hogy a technológiai óriások képesek lesznek-e teljesíteni saját hosszú távú klímavédelmi vállalásaikat.
A dilemma a novemberi ENSZ-klímakonferencián, a COP31-en is napirendre kerül. A házigazda Törökország olyan vállalás aláírására kívánja felkérni a kormányokat, vállalatokat és más intézményeket, amely a mesterséges intelligencia fenntartható fejlesztésének és alkalmazásának alapelveit rögzíti.
António Guterres leköszönő ENSZ-főtitkár azt szeretné elérni, hogy a nagy AI-cégek hozzák nyilvánosságra rendszereik környezeti hatásait.
Mit lát meg a gép, amit az ember elnéz?
A Reutersnek nyilatkozó szervezetek közül sokan úgy vélik, hogy az AI előnyei jelenleg még meghaladják a költségeit. Olyan munkát is lehetővé tesz ugyanis, amely korábban túlságosan nehéz, drága vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen volt.
A kenyai Save the Elephants gépi tanulással javítja az állományfelméréseket, és az elefántok kommunikációját is kutatja. Frank Pope, a szervezet vezetője szerint Kenya legnagyobb védett területének tavalyi légi felmérése hozzávetőleg 200 ezer képet eredményezett. eddig ezek kézi átvizsgálásán kilenc ember kilenc hónapon keresztül dolgozott. Az Nvidia GeForce grafikus processzorain betanított modellek hasonló elemzésekkel viszont már néhány óra alatt végezhetnek. Az eredmények arra is rámutattak, mennyi állat kerülhette el korábban a számlálók figyelmét.
Pope elmondása szerint az emberi felmérések az elefántok körülbelül harmadát, a zebrák és zsiráfok nagyjából felét, az antilopoknak pedig mintegy háromnegyedét nem vették számba.
A pontosabb adatok a természetvédelem finanszírozását is segíthetik: jobban megmutatják az állományok nagyságát, mozgási szokásaikat, és mérhetőbbé teszik a védelmi programok eredményeit. Pope úgy látja, hogy ezek az eszközök végső soron mérhetővé, így a finanszírozók számára is értékelhetővé teszik a természetvédelmi munkát. Ezt kulcsfontosságú változásnak tartja ahhoz, hogy nagy területeken is meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget.
A kutatási időmegtakarítás rengeteg állat életét mentheti meg
A néhai Jane Goodall által alapított intézet kutatói a tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzainak viselkedéséről készült, több évtizednyi terepi feljegyzést digitalizálnak mesterséges intelligenciával. A munka az eredeti becslések szerint 13–15 évig tartott volna. A kézzel írt dokumentumok ugyanis a helyi kiha nyelven, tudományos rövidítésekkel készültek, ezért feldolgozásuk különösen időigényes.
Az Amazon Web Services közreműködésével kifejlesztett eszköz percek alatt képes beolvasni, lefordítani és rendezett adatokká alakítani a feljegyzéseket. Így a teljes projekt várható időtartama mintegy két évre rövidült – mondta Lilian Pintea, a Jane Goodall Intézet természetvédelmi tudományos alelnöke. Nézete szerint támogatni kell a mesterséges intelligencia természetvédelmi alkalmazását, feltéve, hogy az emberek egyértelműen ellenőrzésük alatt tartják a használatát.
Lehet kisebb környezeti terheléssel használni?
Több szervezet már a saját gyakorlatán is változtat, hogy visszafogja az MI használatával járó erőforrásigényt. A World Resources Institute kutatóintézet például korlátozza az olyan számításigényes alkalmazásokat, mint a videók és képek generálása. A már lefuttatott lekérdezések eredményeit eltárolja, hogy az azonos vagy nagyon hasonló kéréseket ne kelljen újra feldolgozni.
Az amerikai Nature Conservancy a kereskedelmi halászhajókon készült videókat elemzi mesterséges intelligenciával. A felvételekből azt állapítja meg, hogy a hajók a különböző halfajokból mennyit fognak ki. Ahelyett azonban, hogy hatalmas mennyiségű videót továbbítanának központi adatközpontokba, a szervezet olyan kamerákat telepített, amelyek már a fedélzeten elvégzik az elemzést. Ezzel csökkenthető az adattovábbítás és a központi feldolgozás igénye.
Vienna Saccomanno, a szervezet vezető kutatója szerint sok mérnöki munkát igényelt, hogy a számításokat helyben végezhessék el, de a kisebb szénlábnyom és a fenntarthatóságot segítő adatok megérték az erőfeszítést.
A Greenpeace inkább a szükségességét kérdőjelezi meg?
A Greenpeace International szintén használ bizonyos AI-eszközöket, elsősorban azért, mert az általa igénybe vett szoftverek már tartalmaznak ilyen funkciókat.
A szervezet belső irányelveiben az átláthatóságot, az emberi felügyeletet és a tudatos használatot hangsúlyozza. Környezeti hatásai miatt ugyanakkor szívesebben elkerülné a technológiát, és határozottan fellép az adatközpontok terjeszkedésével szemben.
Katrin Xueying Wu, a Greenpeace klíma- és energiaügyi kampányának munkatársa szerint miközben más szervezetek az MI felelős használatának módját keresik, ők azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szükség van-e ennyi hatalmas adatközpont megépítésére. Más természetvédők viszont már a hatékony munkavégzés nélkülözhetetlen eszközét látják a technológiában.
Stuart Butchart, a brit BirdLife International tudományos vezetője szerint a szervezet feladata a bolygó megóvása. Ha a korlátozott erőforrásokból ezt mesterséges intelligenciával eredményesebben lehet végezni, akkor komolyan foglalkozniuk kell a lehetőséggel. Szerinte ennek elmulasztásával már a kötelességüket hanyagolnák el.