A szlovák kormányfő szerint az EU túl rövid idő alatt akarja kivezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagokat, ezt a szlovák gazdaság nem bírja el, úgyhogy uniós kompenzációt kér.
HIRDETÉS
Még mindig nem lépett életbe az Európai Unió legújabb Oroszország elleni szankciócsomagja, miután a tagállamoknak nem sikerült egyhangúlag elfogadniuk azt pénteken. Szlovákia vétózta meg a döntést.
A szlovák kormány azt akarja elérni, hogy az uniós vezetés tegyen engedményeket az orosz fosszilis tüzelőanyagokról történő leválással kapcsolatos ütemtervben, amelynek céldátuma most 2027.
A szlovák kormányfő azt magyarázta egy videóüzenetben, amelyet a szlovák köztévé tett közzé, hogy ez egy nagyon nagy horderejű vállalás az Európai Bizottság részéről, és rendkívül negatív hatással lesz a szlovákiai gázárakra, legyen szó az iparról vagy a háztartásokról. Szerinte az Európai Unió egészének versenyképességét is rontani fogja.
Robert Fico az EU-csúcson kompenzációt kért a szlovák lakossági és ipari gázellátáshoz, és arra figyelmeztette az uniós vezetést, hogy a Gazprom bíróság elé viheti Szlovákiát, ha az felmondja a korábban kötött szerződést.
Egy ukrán elemző szerint ez nem reális veszély. Benjamin Hilgenstock úgy nyilatkozott az Euronews kérdésére, hogy ez bizonyos mértékig az adott importszerződés konkrét rendelkezéseitől függ. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy ha egyszer szankció, tehát importtilalom lép életbe, akkor a szerződő felek kényszerintézkedést hirdethetnek, és megtagadhatják az eredetileg meghatározott mennyiségek kifizetését.
Csupán két uniós ország importál továbbra is orosz kőolajat és földgázt csővezetéken keresztül: Szlovákia és Magyarország. További tíz európai állam, köztük Belgium, Franciaország és Spanyolország cseppfolyósított földgázt vásárol Oroszországtól.
A 18. szankciócsomagról tehát folytatódnak az egyeztetések. Az Európai Bizottság és a szlovák kormány várhatóan tárgyalóasztalhoz ül ez ügyben még a héten, hogy kiutat találjanak a mostani patthelyzetből.