Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Hogyan reagál Orbán Viktor, amikor két barátja megbombázza a harmadikat?

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Védelmi Tanács vasárnapi ülésére
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Védelmi Tanács vasárnapi ülésére Szerzői jogok  MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Írta: SL és MTI
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Tíz napja tart a súlyos konfliktus Izrael és Irán között, amelybe vasárnap az Egyesült Államok is beszállt. Mindeddig azonban sem a magyar miniszterelnök, sem külügyminisztere nem állt ki egyik fél mellett sem, miként egyiket sem ítélte el, inkább csak a békéről beszéltek. Arról viszont sokat.

HIRDETÉS

Magyarország Izrael nagy barátja, "olyan ország, amely a külpolitikájában erkölcsi mércét állít fel, és ez meglehetősen ritka a nemzetközi kapcsolatokban". Fontos, hogy Magyarország a jót és a rosszat meg tudja különböztetni egymástól - jelentette ki Gideon Szaár izraeli külügyminiszter vasárnap este, az M1-nek adott interjújában, példának hozva fel, hogy Budapest nem tartotta magát a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsához Benjamin Netanjahu kormányfő magyarországi látogatása idején.

Ha azonban a tíz napja Izrael és Irán között kirobbant háborút nézzük, már erősen kérdéses, hogy a magyar kormány valóban tartja-e magát ehhez az erkölcsi mércéhez, és hogy valóban meg tudja-e különböztetni a jót a rossztól.

Június 13-án Izrael, az egyre komolyabb iráni nukleáris fenyegetésről szóló hírszerzési információkra alapozva preventív csapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre és rakétaközpontokra. Erre válaszul Irán több ezer rakétát lőtt ki izraeli civil célpontokra. A magyar vezetés sajátos helyzet elé állt: mindkét állammal deklaráltan jó a viszonya, a harmadikkal, a bombázásokba vasárnapra virradóra beszálló, Trump vezette Amerikával pláne.

Az Orbán-kormány sosem mulasztja el megemlíteni, hogy - esetenként az EU-val szembemenve is - kiáll a zsidó állam mellett, zéró toleranciát tanúsít bármiféle antiszemitizmussal szemben. Ugyanakkor szoros kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat ápol az Izrael megsemmisítésével fenyegető iráni rezsimmel is, a magyar külügyminiszter számos alkalommal - Teheránba látogatva is - hangsúlyozta, hogy meg kéne szüntetni az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat.

A súlyos nemzetközi konfliktusban a magyar kormányzat kommunikációját figyelve feltűnő azonban, hogy a tavalyi iráni támadással ellentétben most nem álltak ki a megtámadott Izrael mellett, nem biztosították szolidaritásukat a zsidó állammal, ahogy egyetlen szóval sem ítélték el az iráni agressziót sem.

Az izraeli támadás napján Szijjártó Péter külügyminiszter arról írt Facebook-oldalán, és szinte szó szerint ezt mondta el az Öt-nek adott interjújában is, hogy telefonon egyeztetett izraeli kollégájával, Gideon Szaárral, a kormánynak nincs tudomása bajba jutott magyar állampolgárról a válsághelyzettel kapcsolatban.

Neutrális hangnemben beszámolt arról, hogy izraeli kollégája szerint "most látták indokoltnak, elérkezettnek az időt arra, hogy az iráni nukleáris program jelentette fenyegetettség miatt ezeket a hajnali lépéseket megtegyék", ő pedig elmondta neki, hogy "Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keletre minél előbb visszatérjen a béke", "azt reméljük, hogy a közel-keleti emberek mihamarabb visszakapják azt az életüket, amelyben nem kell minden nap terrortámadásoktól vagy rakétatámadásoktól rettegniük".

Ugyanilyen semleges, értékítéletmentes tónusban beszélt Szijjártó ma a NATO-csúcs előtt is a helyzetről: azt mondta, hogy a kormány "a jelenlegi rendkívül bizonytalan nemzetközi környezetben is meg fogja védeni hazánk békéjét és biztonságát, pontosan úgy, ahogy tette ezt migrációs válság, illetve a koronavírus-járvány járvány során is, és pontosan úgy, ahogy eddig is sikerült kívül tartani az országot az ukrajnai háborúból."

Szijjártó egy nappal korábban Irán fontos támogatójával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is egyeztetett, a telefonbeszélgetésről azzal számolt be, hogy "Magyarország érdeke az, hogy ne jöhessen létre újabb nukleáris fegyverarzenál a világban".

Figyelemre méltó nyilatkozat attól a vezető diplomatától, aki Iránnal való folyamatos tárgyalásai során soha nem emelt szót az Izraelt fenyegető iráni nukleáris program ellen, arról már nem is szólva, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt egy 85 millió eurós, nemzetbiztonságilag kétséges nukleáris együttműködési szerződést is kötött a teheráni iszlamista rezsimmel. 2022-ban a magyar külügyminiszter odáig ment, hogy "megköszönte Irán erőfeszítéseit a régió és a világ stabilitásának helyreállítása érdekében."

Három nappal a vasárnapi üzenet előtt Szijjártó egyébként Szentpétervárról üzent, hogy "a politikai-ideológiai megközelítések helyett Európának mielőbb vissza kellene térnie a racionalitáshoz az energiaellátás kérdésében, a jelenlegi megközelítés ugyanis igen káros a kontinens számára". Az izraeli-iráni konfliktus mint lényegében kizárólag energiabiztonsági probléma köszön vissza Orbán Viktor kommunikációjában is.

A magyar miniszterelnök vasárnap, az általa összehívott Védelmi Tanács ülése után arról írt Facebook-oldalán, hogy "az iráni-izraeli háború eszkalálódása Magyarországra is kihat! Megtesszük a szükséges lépéseket, hogy garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát." Itt is hiába keresnénk az Izraellel való, annyiszor hivatkozott szolidaritást vagy akár csak egyetlen határozott szót Teheránnal szemben.

Orbán a terrorfenyegetettség és a várható migrációs nyomás mellett "az energiahordozók árának további emelkedését" nevezte komoly veszélynek, ami valóban jogos aggodalom, a magyar diplomácia szerteágazó elkötelezettségeit tekintve azonban igencsak hiányos. Egyértelmű, hogy ismét az EU-t kell megállítani: "le kell venni Brüsszelben az orosz energia tilalmára vonatkozó szabályozásokat, illetve tilalmakat. Épp elég baj nekünk az iráni-izraeli háború energiahordozókra gyakorolt negatív hatása" - állította.

Előtte pénteken, a Kossuth rádió szokásos alákérdezős reggeli műsorában a kormányfő annyit mondott a konfliktusról, hogy "ha Irán a most zajló háború következtében szétesik, akkor "a világ egy jelentős térségének kormányozhatatlanná és ellenőrizetlenné válása" fenyeget. Itt is csak azt hangsúlyozta, hogy egy hónap alatt ötödével nőtt a Brent típusú olaj ára, "a háború fölfelé nyomja az árakat, tehát a háború a magyaroknak rossz".

Az izraeli külügyminiszter azon tétele, hogy Magyarország külpolitikájában "erkölcsi mércét állít fel", még erősen bizonyításra vár.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Üzent a kitiltott ukrán-magyar drónparancsnok Szijjártó Péternek: "Dugja fel a seggébe a szankcióit"

Az iráni külügyminiszter szerint a történelem és a nemzetközi jog Oroszország oldalán áll

Orbán: ha Putyin Magyarországra akar jönni, szívélyesen fogadjuk