Csalódást váltott ki a mezőgazdasági miniszterek zárt ajtók mögötti ülésén, hogy az uniós végrehajtó szerv több hónapos tárgyalássorozat ellenére sem tudott hosszú távú szabadkereskedelmi megállapodást kötni Ukrajnával.
HIRDETÉS
Mivel az EU és Ukrajna közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás június 5-én lejár, a tagállamok elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság eredménytelenül tárgyal a háború sújtotta országgal a jövőbeli megállapodásról, pedig erre bőven lett volna idő. A feszültségek az EU mezőgazdasági minisztereinek hétfői brüsszeli, zárt ajtók mögötti ülésén kerültek elő - mondta az Euronewsnak két uniós forrás.
Egyikük szerint több miniszter is elégedetlen volt azzal, hogy nem sikerült stabilabb és tartósabb megállapodást kötni Ukrajnával. A találkozón állítólag többen hangsúlyozták, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjára vonatkozó hosszú távú megoldás megtalálása a Bizottság prioritásának kellett volna lennie, hiszen neki van erre kizárólagos hatásköre.
Jelenleg az EU és Ukrajna közötti kereskedelmet az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) szabályozzák, amelyek ideiglenesen felfüggesztik az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó valamennyi vámot és kvótát. Ezeket az intézkedéseket Oroszország 2022-es teljes körű inváziójára válaszul vezették be.
Az ATM-rendszer azonban a jövő héten lejár, és nem újítható meg újra, mivel egyszer már meghosszabbították. A lejárat közeledtével a Bizottság 2024 vége óta sikertelenül dolgozik egy hivatalos helyettesítő rendszer létrehozásán.
"Nem titok, hogy a Bizottság és Ukrajna között tárgyalások folynak. Mondjuk úgy, hogy még kezdeti stádiumban vannak" - ismerte el egy sajtótájékoztatón Czesław Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg az EU Mezőgazdasági Tanácsának elnöki tisztét tölti be.
Ideiglenes intézkedésekre van szükség
A kereskedelmi tárgyalások megrekedése miatt keletkezett űr áthidalására a Bizottság átmeneti intézkedéseket dolgozott ki, amelyeket addig kell alkalmazni, amíg az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) felülvizsgálata be nem fejeződik, és a felülvizsgált megállapodás nem készül el.
Ezeket az átmeneti intézkedéseket a múlt héten elővigyázatosságból hagyták jóvá az uniós nagykövetek.
Siekierski megjegyezte, hogy az új intézkedések, amelyek az Ukrajnának az EU-val kötött háború előtti társulási megállapodás feltételeit ismétlik, "sokkal kevésbé véglegesek", mint az ukrán mezőgazdasági behozatalra vonatkozó korlátozásokra vonatkozó ATM-rendszer.
A találkozón a Bizottság megismételte azon szándékát, hogy eltávolodik az ideiglenes megoldásoktól, és stabilabb kereskedelmi keretet hoz létre.
"A mezőgazdasági termelőknek és az érdekelt feleknek mindkét oldalon kiszámíthatóságra van szükségük az előre tervezéshez" - mondta Christophe Hansen mezőgazdasági biztos a minisztereknek a Bizottság szóvivői által megosztott feljegyzések szerint.
Hansen hozzátette, hogy a Bizottság aktív kapcsolatot tart fenn az ukrán tisztviselőkkel annak érdekében, hogy mielőbb olyan kiegyensúlyozott megállapodásra jussanak, amely mindkét fél érdekeit tükrözi.
A legérzékenyebb kérdés továbbra is a mezőgazdaság. Az ATM-megállapodás több uniós országban, különösen Franciaországban és Lengyelországban ellenérzéseket váltott ki, ahol a gazdák tiltakoztak az ukrán import megugrása ellen, amióta feloldották a kereskedelmi akadályokat.
Ezzel kapcsolatban a biztos megnyugtatta a minisztereket, hogy az átmeneti intézkedések nem vezetnek be új kvótákat, és nem növelik az ukrán termékek engedélyezett importmennyiségét.
Ukrajna gyors cselekvést sürget
A találkozó Vitalij Koval, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterének felszólalásával kezdődött, aki egy uniós forrás szerint sürgette az EU-t, hogy gyorsan állapodjon meg egy új szabadkereskedelmi mechanizmusról, és találjon "számokon alapuló", kiegyensúlyozott megoldást.
Koval emlékeztette az uniós minisztereket, hogy Ukrajna az európai értékek fenntartásáért küzd, és kiemelte a közelmúltban három egymást követő éjszakán át tartó orosz támadásokat, amelyek súlyosan megterhelték az ország infrastruktúráját.
Előadásában Koval kiemelte, hogy a mezőgazdasági ágazat mennyire kritikus jelentőségű Ukrajna számára. Koval a megszállás miatt a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek 20,5%-os csökkenését is említette, és hivatkozott a Világbank adataira, amelyek szerint Ukrajna 83,9 milliárd eurós mezőgazdasági kárt és veszteséget szenvedett el a háború miatt.
Míg a Bizottság jelenlegi álláspontja szerint a Bizottság csökkentené a korábban az ATM-ek keretében engedélyezett piacra jutási szinteket, Ukrajna reméli, hogy ugyanolyan mértékben meg tudja tartani az uniós piacra való bejutás lehetőségét.
Koval rámutatott, hogy Ukrajna importjának 66%-a az EU-ból származik, és azzal érvelt, hogy ha Ukrajna az EU tagállama lenne, akkor a mezőgazdasági export tekintetében a kilencedik helyen állna a tömbön belül.