Szerbia uniós tagsága a stratégiai döntéseken múlik – mondta az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas, miután Belgrádban találkozott a szerb elnökkel és a kormány tisztviselőivel.
HIRDETÉS
Szerbia uniós tagsága "továbbra is stratégiai cél", ugyanakkor "geostratégiai irányválasztáson" múlik - mondta Kallas csütörtökön, miután Aleksandar Vučić szerb elnökkel és kormánytisztviselőkkel találkozott Belgrádban, szélesebb körű nyugat-balkáni körútjának első állomásán.
"A szerb politikai vezetéssel folytatott megbeszéléseim alapján egyértelmű, hogy az uniós tagság továbbra is stratégiai cél marad" - mondta Kallas. "Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy e szavak bizonyítására és alátámasztására tettekre is szükség van".
"Szerbia az uniós úton a reformok révén fog előrehaladni" - tette hozzá. "A tagsághoz nincs rövidített út. Valódi előrelépést kell tenni itt Belgrádban".
Az EU külügyi vezetője kitért Vučić oroszországi útjára is, amelyet a moszkvai győzelem napi felvonulásra tervezett, és amelyet Brüsszel és Kallas is széles körben bírált, mivel korábban figyelmeztette a szerb államfőt, hogy ne utazzon az orosz fővárosba a május 9-i ünnepségekre.
"Tényleg nem értem, miért volt szükség arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán álljon, aki szörnyű háborút folytat Ukrajnában" - tette hozzá Kallas. "Vučić elnök úr elmagyarázta a saját nézőpontját. Szóval igen, erről nagyon alapos megbeszélést folytattunk".
Vučić korábban azt mondta, hogy "Szerbia és a szerb nép nagyban hozzájárult a fasizmus feletti győzelemhez" a második világháborúban, és hogy azért volt az orosz fővárosban, hogy ezt a tényt ünnepelje.
"Még októberben beszéltem erről, és mindenkinek elmondtam, hogy utazom. Nem hazudtam senkinek. Bejelentettem, hogy hová megyek, ellentétben sokakkal, akik nem jelentették be, így kerültek oda" - magyarázta Vučić, miután május elején Belgrádban találkozott Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével.
Vučićot bírálták, amiért szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, miközben hivatalosan azt mondja, hogy szeretnén, ha Szerbia csatlakozna az EU-hoz.
A belgrádi kormányra jelentős belpolitikai nyomás nehezedik a hét hónapja tartó, diákok által vezetett, nagyszabású korrupcióellenes tüntetések miatt is, amelyek azt követően robbanak ki, hogy 2024. november 1-jén Újvidéken leomlott a vasútállomás előtetője. A balesetben 16 ember meghalt.
Kallas elmondta, hogy találkozott a tiltakozó diákokkal is, és felszólította Szerbiát, hogy tegyen komoly erőfeszítéseket a médiaszabadság előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem és a választási reform végrehajtása érdekében.
"Ezek a reformok valódi előnyökkel járnak majd a szerbiai polgárok és a szerbiai emberek számára, ahogyan azt az elmúlt hetekben tüntetők százezrei követelték. Az egyetemek autonómiáját tiszteletben kell tartani" - mondta.
Kallas azt is hangsúlyozta, hogy normalizálni kell a kapcsolatokat Koszovóval, Szerbia egykori tartományával, amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. A legtöbb nyugati ország elismeri függetlenségét, Szerbia azonban nem.
A brüsszeli közvetítéssel folytatott tárgyalások egy ideje megrekedtek. Kallas szerint azonban a normalizáció "alapvető fontosságú Szerbia európai jövője szempontjából".
"Itt az ideje, hogy túllépjünk a múlton és a közös jövőre összpontosítsunk" - mondta. "Azt tervezem, hogy a lehető leghamarabb meghívom Belgrád és Pristina képviselőit Brüsszelbe, hogy megvitassuk a konkrét lépéseket".
A hat nyugat-balkáni ország a csatlakozás különböző fázisaiban van, Albánia és Montenegró jelenleg az élen jár. Szerbia, Észak-Macedónia és Bosznia továbbra is tagjelölt országok, míg Koszovó még mindig csak potenciális EU-tagjelölt.
Oroszország 2022 februárjában végrehajtott teljes körű ukrajnai inváziója arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy az instabilitástól tartva sürgessék az országok csatlakozását a blokkhoz.
Kallas elmondta, hogy "mélyen elkötelezett amellett, hogy valamennyi nyugat-balkáni országot arra ösztönözze, hogy ragadják meg a bővítés jelenlegi lendületét".
"Azt szeretném, ha Szerbia az EU felé haladna" - ismételte meg az EU külügyi vezetője a találkozót követően az X-en közzétett bejegyzésében.
"Ehhez a politikai vezetőknek végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat és tisztázniuk kell a stratégiai irányt. Ez a bizalom helyreállításával és a demokratikus elvekhez való hűséggel érhető el a legjobban" - tette hozzá.