12 évre szóló halászati megállapodás jött létre a londoni EU-Egyesült Királyság-csúcstalálkozón, a jelenlegi rendelkezések jövőre jártak volna le. A hétfői az első hivatalos brit–EU csúcs a Brexit óta.
HIRDETÉS
A halászat megállapodást a Brexit egyik kritikus pontja volt, és úgy tűnik, ezt most helyre tették. A BBC által idézett egyik forrás azt mondta, hogy nem tudnak részletekbe bocsátkozni, egy másik szerint a megállapodás a meglévő feltételek meghosszabbítását jelenti. Elmondták, hogy a szöveg jelenlegi formájában így szól: "Tudomásul vesszük a politikai megállapodásokat, amelyek 2038. június 30-ig egyrészt teljes kölcsönös hozzáférést biztosítanak a vizekhez halászat céljából, valamint az energetikai együttműködés folyamatos meghosszabbítását".
Az ellenzéki pártok szinte azonnal éles kritikával illették a megegyezést, például Kemi Badenoch, a toryk vezetője, vagy Suella Braverman korábbi belügyminiszter, aki szerint a Starmer-kormány "cserbenhagyta a halászközösséget". Richard Tice, a Reform UK helyettes vezetője ugyancsak bírálóan nyilatkozott mondván, "Starmer megadja magát", "eladja a halászatot." A belpolitikai zavart viszont egyesek szemében felülírja majd, hogy London és Brüsszel közelednek egymáshoz azon túl is, hogy hasonlóan gondolkodnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és hogy felpezsdülhet a szigetország és az EU viszonya.
Mi történik Londonban hétfőn?
António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyal, céljuk tisztázni az EU és a szigetország közötti, régóta várt védelmi és biztonsági paktum részleteit, valamint megvitatni a Brexit utáni kapcsolatok jövőbeli újrarendezését.
Starmer már korábban világossá tette, hogy az EU-val kötendő biztonsági paktum a munkáspárti kormány egyik prioritása, és ezt a törekvést a párt választási programjában is megfogalmazta. Az EU azóta egyetértett abban, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetre tekintettel szorosabb védelmi együttműködésre van szükség.
Ez megnyitná az utat az Egyesült Királyság előtt, hogy tárgyalásokat folytasson a brit vállalatok számára az EU európai biztonsági fellépése (SAFE) keretében 150 milliárd euró értékű közös védelmi projektekhez való hozzáférésről.
A találkozó ötlete először 2024-ben merült fel, írja a Politico.eu elemzése, amikor is Starmer Brüsszelbe utazott: az akkori találkozó fő eredménye egy megállapodás volt arról, hogy rendszeres találkozót tartanak az Egyesült Királyság és az EU között, és ezeket keretként használhatnának egyebek mellett a Brexit-megállapodás megreformálása vagy továbbfejlesztése érdekében.
Mi van napirenden?
A csúcstalálkozó előkészítésén dolgozó tisztviselők alapvetően három fő dolgot várnak: egy biztonsági paktumot, egy nyilatkozatot a globális kérdésekről, valamint egy "közös megegyezést" a jövőben megtárgyalandó témákról.
A biztonság témakörét mind Brüsszel, mind London az újraindítás legkevésbé ellentmondásos aspektusának, ezért kiindulópontnak tekinti, bár azt még nem sikerült meghatározni, hogy milyen konkrét intézkedések kerülhetnek majd be a megállapodásba.
A megállapodás valószínűleg több olyan strukturált párbeszédet is eredményezhet, amelyek formáit Brüsszel preferálja: hivatalos fórumokat az EU és az Egyesült Királyság számára az együttműködés és a stratégia megvitatásának céljából.
És valószínűleg lesznek olyan intézkedések is, amelyek megkönnyítik a védelmi ipar számára a La Manche-csatornán túli együttműködést. Nagy-Britannia több uniós biztonsági adatbázishoz is hozzáférést szeretne, bár még nem tudni, hogy ez sikerül-e.
Arra a kérdésre, hogy a vitatott biztonsági és védelmi megállapodás biztosítaná-e a britek hozzáférését az EU+ fegyvervásárlási programjaihoz, egy uniós diplomata vasárnap azt válaszolta: "beengednék az Egyesült Királyságot a fegyverbeszerzési megállapodásokba."
"Ha mégsem, a SAFE újrafegyverkezési alap akkor is megmaradna. Ha váratlanul nem sikerülne megállapodásra jutnunk, a SAFE-t még mindig beilleszthetnénk a szélesebb körű megállapodásba. Vannak diplomáciai biztosítékok" - fogalmazott a diplomata.
Határidők
Az energia és a halászat területén különösen szorított a határidő: a Boris Johnson korábbi miniszterelnök Brexit-megállapodásában szereplő meglévő megállapodások jövőre járnak le.
Az EU gyakorlatilag a brit vizeken folytatott halászatra vonatkozó jelenlegi - igen kedvező - megállapodások több évvel történő meghosszabbítását szerette volna elérni.
Jonathan Reynolds brit kereskedelmi miniszter hétfő reggel nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megállapodás a halászati jogokról szóló 10 éves megállapodást is tartalmazzon - ez a blokk egyik, utolsó pillanatban megfogalmazott kérése volt.
"A tárgyalások részleteiről nem beszélhetek, de a halászattal kapcsolatban a legfontosabb dolog az Egyesült Királyság számára, hogy biztosítsuk a hozzáférést, a piacra jutást az EU-ban. Hogy el tudjuk adni, amit kifogunk" - mondta.
"A Brexit óta az EU-val folytatott élelmiszer- és agrárkereskedelemben nagymértékű csökkenést tapasztaltunk, az egész területet tekintve egyötödével. A halak és kagylók esetében azonban a kifogott halak 70%-át az EU-ba adjuk el. Tehát ez a piacra jutás az, amit szintén döntő fontosságú. Amit figyelembe kell venni" - tette hozzá.
Ami az energiaügyet illeti, ott kissé más a helyzet. A halászathoz hasonlóan a Johnson által kötött megállapodás 2026 júniusában jár le. Ebben a témában azonban egyik félnek sem tetszik igazán a jelenlegi megállapodás, amely nehézkes, nem hatékony, és azzal vádolják, hogy hátráltatja az északi-tengeri beruházásokat és növeli a fogyasztói árakat. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy ebben a témában a hétfői csúcstalálkozón történik-e elmozdulás, vagy felkerül a teendők listájára.
Politikai buktatók
A csúcstalálkozót Starmer számára nehéz politikai helyzetben tartják. A YouGov pénteken közzétett közvélemény-kutatása szerint a brit kormányfő népszerűségi indexe minden idők legalacsonyabb szintjére, -46-ra esett, ami 12 százalékpontos visszaesést jelent egy hónap alatt. Ez nagyrészt a munkáspárti szavazók körében tapasztalt 34 százalékpontos havi visszaesés számlájára írható.
Hétfőn az is kiderül, hogy Starmer kihasználja-e a lehetőséget arra, hogy a közbizalom helyreállításának reményében ambiciózus újjáalakulást kezdeményezzen, vagy visszariad a túl merész lépésektől.
Az ellenzéki pártok érzik a lehetőséget. Az Európa-párti Liberális Demokraták azt sürgetik, hogy Starmer menjen tovább, és csatlakozzon az EU vámuniójához.
A toryk ígéretet tettek arra, hogy amint visszatérnek a kormányba, elvetnek minden olyan megállapodást, amely átlépi a szűk vörös vonalat. A reformpártiak fogadkoznak, hogy a bevándorlás kérdésében is keményen fellépnek Starmerrel szemben, ha csatlakozik az ifjúsági mobilitási programhoz.
A Lancaster House-ban zajló találkozó az első ilyen esemény. Ugyan elsősorban arról szól, hogy az elkövetkező hónapokban számos kérdésben elinduljanak a megbeszélések, de konkrét eredmények is várhatóak.