Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Trumpnak börtönhelyekre van szüksége - Európa segíthet neki?

Foglyok a salvadori Tecoluca terrorista fogolytáborban
Foglyok a salvadori Tecoluca terrorista fogolytáborban Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Stefan Grobe
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az Európai Unió azon fáradozik, hogy alkupozíciót találjon a Trump-kormányzattal folytatott jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokhoz. Brüsszel fel tudna ajánlani valamit, amivel felkelthetné az amerikai elnök figyelmét: üres börtöncellákat.

HIRDETÉS

Donald Trump a közelmúltban fokozta azon fenyegetéseit, hogy amerikaiakat külföldön lévő börtönökbe küld, mondván, szívesen deportálná az erőszakos bűncselekményeket elkövető amerikai állampolgárokat egy hírhedt megabörtönbe El Salvadorban.

"Szívesen megtenném, ha ezt a törvény megengedné" - mondta Trump a Time magazinnak adott interjújában a múlt hónapban. "Megvizsgáljuk ezt a lehetőséget".

Úgy tűnik, ez a jogi vizsgálat egyelőre nem hozott egyértelmű választ, mivel Trump Amerikában is helyet keres a csúcsbűnözők elhelyezésére. "Én az erőszakos emberekről beszélek. Igazán rossz emberekről beszélek. Igazán rossz emberekről" - mondta Trump néhány hete az Ovális Irodában Nayib Bukele salvadori elnök mellett ülve.

Bukele kormánya működteti a Terrorizmus Elleni Börtönközpontot, a CECOT megabörtönt, amely a nyugati félteke legbrutálisabb börtönének hírében áll. Trump többször is csodálatának adott hangot a szigorúan őrzött intézmény iránt, ahová kormánya eddig több száz okmányok nélküli bevándorlót deportált.

A CECOT azonban úgy tűnik, Trump számára kezd túl kicsi lenni. Több börtönkapacitást akar. Az elnök ezért két héttel ezelőtt megerősítette javaslatát az Alcatraz, a hírhedt börtönsziget újranyitásáról és bővítéséről a San Franciscó-i öbölben.

Szakértők azonban kételkednek az Alcatraz bővítéséhez szükséges kivitelezhetőségben és finanszírozásban, az épületek sora szó szerint szétesőben van. Ha Trump szigeti börtönöket keres, akkor az EU-nak bőven van mit kínálnia.

Kezdjük a leghíresebb börtönszigettel: a Château d'If (If vára), a Földközi-tenger partjainál, Marseille közelében.

If vára az azonos nevű szigeten
If vára az azonos nevű szigeten AP Photo

Bár legismertebb foglya, Monte Cristo grófja Alexandre Dumas bestsellerének kitalált szereplője volt, If vára az 1600-as évek közepétől a 19. század végéig számos valódi - főleg vallási - rabot tartott fogva.

Ráadásul eléggé biztonságos: bár a könyvben szerepel, hogy az egyik főszereplő megszökik a kis szigetről, úgy tartják, ez valójában senkinek sem sikerült. Trump számára az lehet If vonzereje,** hogy közvetlenül tárgyalhatna róla Macron francia elnökkel, megkerülve a brüsszeli bürokratákat és a számára ellenszenves németeket.

A következő lehetőség az Ördög-sziget, amely szintén francia területen található, Francia Guyana partjainál - ez az ország legnagyobb tengerentúli területe -, Dél-Amerika északkeleti partjainál.

Turisták nézik az Ördög-szigetet
Turisták nézik az Ördög-szigetet AP Photo

Az 1852 és 1952 között működő büntetőtelep hírhedt volt a fogvatartottakkal szembeni kíméletlen bánásmódjáról, a trópusi éghajlatról és a betegségekről, amelyek a legrosszabb esetben 75%-os halálozási arányt eredményeztek.

A hazájukból száműzött elítélteket szállítanak 1935-ben Franciaországból az Ördögszigetre
A hazájukból száműzött elítélteket szállítanak 1935-ben Franciaországból az Ördögszigetre AP Photo

Az Ördögszigetet Henri Charriere író, egykori rab tette halhatatlanná, aki 1969-ben írta meg a "Papillon" (Pillangó) című bestsellerét a sikeres szökéséről.

Ugyancsak szóba jöhet Goli Otok, egy lakatlan sziget Horvátország adriai partjainál, amelyet szigorúan titkos börtönként és munkatáborként használtak, amikor az ország Jugoszlávia része volt. A név horvátul "kopár szigetet" jelent, mivel a felszínén szinte egyáltalán nincs növényzet.

A börtön 1989 óta elhagyatottan áll, és erős Alcatraz-hangulatot kelt, ami az amerikai elnöknek is tetszhet.

"Éljen soká Tito elvtárs” feliratú graffiti a Goli Otokon található hírhedt kommunista börtön falán
"Éljen soká Tito elvtárs” feliratú graffiti a Goli Otokon található hírhedt kommunista börtön falán DAMIR CARGONJA/AP

A szigetet 1949 és 1989 között szigorúan őrzött intézményként működtették, ahol Tito-ellenes kommunistákat és sztálinistákat tartottak fogva. Korábban, az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia orosz hadifoglyokat küldött Goli Otokba.

A börtön Tito halála után, 1980-ban vált híressé, amikor Antonije Isakovic szerb író megjelentette az ottani büntetés-végrehajtási körülményekről szóló "Tren" (Pillanat) című regényét. A könyv azonnal bestseller lett.

Ha a "börtönöket a vámokért" potenciális tárgyalás kudarcot vallana, Európa megmutathatja Trumpnak a hollandiai büntető igazságszolgáltatási rendszerét, ahol 2005 és 2016 között 100 ezer lakosra vetítve 94-ről 51-re csökkent a börtönlakók száma - nagyrészt a rehabilitációs erőfeszítéseknek köszönhetően.

Az eredmény: Néhány üres börtönt mára szállodaként vagy kulturális központként hasznosítottak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Kémiai kasztráció fenyegeti a szexuális bűnelkövetőket az Egyesült Királyságban

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság leállította újabb venezuelai rabok deportálását

Az Egyesült Államok több mint 200 venezuelait toloncolt ki – egy bírósági végzés ellenére