Május 3., a sajtószabadság világnapja alkalmat adott arra, hogy elgondolkodjunk a médiaszabadságnak a demokrácia pilléreként betöltött szerepéről és a mesterséges intelligencia információs potenciáljáról.
HIRDETÉS
Az ENSZ Közgyűlése 1993-ban döntött, hogy május 3. a sajtószabadság világnapja. A dátumot az 1991. május 3-i windhoeki (Namíbia) nyilatkozat emlékére tűzték ki, A dokumentumot afrikai újságírók dolgozták ki, tartalmában a sajtószabadságról, a pluralizmusról és a média függetlenségét védő elvek fontosságáról szól.
A szabad sajtót és az újságírókat egyre több országban fenyegetik ilyen-olyan módon, cenzúrával, korlátozásokkal vagy van, ahol börtönbüntetéssel.
"A szabad sajtó a demokrácia legjobb pajzsa. Az újságíróknak szabadon, a cenzúrától, megfélemlítéstől vagy megtorlástól való félelem nélkül kell tudósítaniuk. Az Európai Parlament mindig meg fogja védeni és támogatni fogja a média és a sajtó szabadságát, nemcsak a sajtószabadság világnapján, hanem minden nap" - mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ebből az alkalomból.
Felhívásához csatlakozott Sabine Verheyen, az Európai Parlament alelnöke és Nela Riehl, a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke is, akik a független újságírás létfontosságú szerepét hangsúlyozták.
2025 augusztusára az Emfa teljes mértékben hatályba lép
"A szabad, független és sokszínű újságírás alapvető fontosságú minden demokratikus társadalom számára. Azonban továbbra is veszélyben van - még egyes uniós tagállamokban is -, pedig a demokrácia nem működhet nélküle. A 2024 áprilisában elfogadott európai médiaszabadságról szóló jogszabály (Emfa) kulcsfontosságú e kihívások kezelésében" - emelte ki Verheyen, aki egyben az Emfa végrehajtásával foglalkozó munkacsoport elnöke is.
"Az Emfa történelmi mérföldkövet jelent az EU számára: most először van átfogó európai jogszabály a sajtószabadság és a médiapluralizmus támogatására. Jelentős jogalkotási előrelépést értünk el az újságírók politikai beavatkozással és gazdasági nyomással szembeni védelme érdekében. Most azonban ezeket a védelmeket aktívan érvényesíteni kell" - tette hozzá.
Az első rendelkezések hivatalosan is hatályba léptek. A törvény legjelentősebb részeit ezután 2025. augusztus 8-ig kell végrehajtani, ami fontos lépés a médiaszabadság megerősítése felé az egész EU-ban.
Riehl a maga részéről figyelmeztetett a dezinformáció veszélyeire, különösen az online térben.
"A minőségi újságírás a közösségi médiaplatformokon az algoritmusokkal verseng a figyelmünkért. A káros dezinformációk terjedésének minimalizálása érdekében az EU megkezdi a digitális platformok szabályozását, de emellett javítanunk kell a médiaműveltséget, biztosítanunk kell, hogy az emberek hozzáférjenek a pontos információkhoz, és segítenünk kell az oktatást a médiafogyasztási szokásokkal kapcsolatban is" - hangsúlyozta.
"Amikor az információ manipulálása fegyverré válik, az emberek - különösen a független újságírók, riporterek, médiaszakemberek és önkéntesek - megerősítése és védelme biztonsági kérdés is. Ezért a sajtószabadság világnapján azt is hangsúlyozzuk, hogy a független sajtó számára biztonságos munkakörnyezetet kell teremteni, élhető munkakörülményekkel, támogató európai infrastruktúrával és az üldöztetéssel szembeni védelemmel" - zárta beszédét.
A mesterséges intelligencia szerepe a médiában
A világnap alkalmat adott arra is, hogy olyan aktuális témákról gondolkodjunk, mint a mesterséges intelligencia szerepe a sajtószabadságban és a tájékoztatásban.
Mélanie Lepoultier, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának emberi jogi állandó képviselőhelyettese felszólította a hatóságokat, hogy maximalizálják a mesterséges intelligencia médiában való alkalmazásának előnyeit és kezeljék a kockázatokat.
"Egy olyan időszakban, amikor a helyi és regionális média a közösségi média és a globális médiaplatformok térnyerése miatt hanyatlásnak indult, a mesterséges intelligencia felbecsülhetetlen értékű lehet az oknyomozó riportok és az érdekes tartalmak létrehozásában, többek között a helyi és regionális média számára. Emellett felszabadíthatja az újságírók idejét az eredeti tudósításokra" - mondta Lepoultier.
"A helyi és regionális média digitális átalakítása azonban továbbra is kihívásokat támaszt a használók elé. Ezek közé tartozik, hogy az AI által generált tartalom félrevezető lehet, félretájékoztatást terjeszthet és alááshatja a helyi újságírásba vetett bizalmat. A helyi és regionális médiumok korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek a munkatársak és az újságírók mesterséges intelligencia és más új technológiák optimális használatára vonatkozó képzéséhez is. Ez közvetlen hatással van arra, hogy képesek-e boldogulni az új digitális környezetben, és biztosítani a modern helyi médiában megjelenő tartalmak minőségét" - tette hozzá.
Veszélyben a sajtószabadság Európában
A Riporterek Határok Nélkül pénteken közzétette az újságírói tevékenységet korlátozó vagy cenzúrázott országok globális rangsorát. Először fordul elő, hogy a sajtószabadság minden idők legalacsonyabb szintjén van.
A jelentés szerint "az újságírók elleni fizikai támadások a sajtószabadság leglátványosabb megsértései", de "a gazdasági nyomás is komoly és alattomos probléma".
Az RSF pénteken publikált rangsorát Norvégia, Észtország, Hollandia vezeti, és Görögország, Szerbia, Koszovó zárja. Az uniós fővárosok közül utolsó helyen Athén áll.
2024-hez képest Magyarország egy helyet visszaesett: 62,82 pontot kapott, így most a sajtószabadság-világranglista 68. helyét foglalja el.
Globálisan az utolsó helyeeken Kína, Észak-Korea és Eritrea áll. Trump USA-ja az 57. helyre esett vissza.