A királyi Legfelsőbb Bíróság megerősíti, hogy Carles Puigdemont és további társai nem kapnak amnesztiát a 2017-es illegális népszavazással kapcsolatos bűntetteik miatt.
HIRDETÉS
A legfelsőbb bírósági fellebbviteli tanács megerősítette Pablo Llarena nyomozási bíró döntését, miszerint nem alkalmazza az amnesztiatörvényt a sikkasztás bűntettére, ami miatt Carles Puigdemont volt katalán elnök és két egykori miniszterek ellen folyt eljárás. A döntés új fejezetet nyit jelent a függetlenségpárti folyamatban.
A bírósági ítélet: a legfontosabb részletek
A három eljáró bíró szerint az amnesztia elutasítása "nem ellentétes a törvényhozó akaratával". Az eljárás júliusban kezdődött, amikor a nyomozó megtagadta az amnesztia alkalmazását. A vita tárgya ezúttal az volt, hogy a vádlottak használtak-e közpénzt és személyesen gazdagodtak-e a 2017. október 1-jei alkotmányellenes függetlenségi népszavazás előkészítésekor.
Az igazságügyi kritériumok szerint ez a magatartás nem tartozik az amnesztiatörvény hatálya alá.
A Legfelsőbb Bíróság döntése fontos precedenst teremt a puccsistáknak engedélyezett amnesztiatörvény értelmezésében, ami nem terjedhet ki a gazdasági jellegű bűncselekményekre (sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag gazdálkodás).
A kulcspont az, hogy fennmarad a puccsista vezető elleni hazai elfogatóparancs
A határozat nem zárja le véglegesen a Puigdemont elleni bírósági eljárást, és a sikkasztás bűntette miatt érvényben tartja az elfogatóparancsot, ami azt jelenti, hogy ha visszatérne spanyol területre, akkor letartóztathatják és bíróság elé állíthatják e bűncselekmény miatt (is). A döntés ellen még lehet fellebbezéssel élni az Alkotmánybíróságnál, és végső fokon Puigdemont az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat.
A Puigdemont-ügy ezért továbbra is az egyik legbonyolultabb eset a spanyol igazságszolgáltatás történetében, és fontos politikai következményekkel jár mind Katalónia, mind az egész alkotmányos rendszer számára.
Az alkotmányos puccs idején a legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy Puigdemont szembe fordította egymással a spanyol állam egészét képviselő csendőrséget (Guardia Civil) és a katalán tartományi rendőrséget (Mosss d'Esquadra), ami előidézhette volna a fegyveres konfliktust a rendfenntartó erők között. Emiatt a Mossos több parancsnokát később elítélték.
Puigdemont értékelése szerint a Legfelsőbb Bíróság döntése nem meglepetés, sem tartalmilag, sem formailag, hanem a spanyol állam ijedelmét mutatja a neki nem tetsző hangok miatt.
A 63 éves Carles Puigdemont i Casamajó Gironában született, és politikai karrierje is ott kezdődött, amikor 2011-ben polgármesterré választották. 2016 januárjától töltötte be a Generalitat de Catalunya elnöki tisztét, azaz a tartomány vezetője lett. Elnökségét elsősorban a katalán függetlenségi folyamat előmozdítása.
2017 szeptemberében vitte keresztül az úgy nevezett elszakadási törvényeket, melyeket az Alkotmánybíróság már akkor eleve törvénytelennek minősített. Ennek ellenére 2017 október elsejére függetlenségi népszavazást erőltetett ki, majd egyoldalúan kimondta a tartomány elszakadását Spanyolországtól.
A viharos eseményeket követően, és tartva az alkotmány 155. cikkének alkalmazásától, Puigdemont Belgiumba költözött, ahol a spanyol igazságszolgáltatást elkerülve azóta is él. Folytatja politikai tevékenységét európai parlamenti képviselőként,** és továbbra is a Junts per Catalunya szeparatista párt vezetője.