A világ 10 legboldogabb országának fele az EU-ban található. A rangsorban a kis népességű országok dominálnak, a 15 milliónál kisebb lakosságú országok általában pozitívan értékelik életminőségüket.
HIRDETÉS
A World Happiness Report 2025-ös összesítése szerint Finnország a világ legboldogabb országa, immár a nyolcadik egymást követő évben.
A szakértők a természethez való hozzáférést és az erős jóléti rendszert említik fő tényezőként.
A finneket követi Dánia, Izland és Svédország.
Ezek az országok rendszeresen magas pontszámokat érnek el olyan mérőszámok tekintetében, mint a társadalmi támogatás, a bizalom és az általános jólét.
A World Happiness Report 140 országban több mint 100 ezer embert kérdezett meg.
"Finnországban a boldogság nem az állandó örömöt jelenti, hanem a biztonságérzetet, a bizalmat és az egyensúlyt a mindennapi életben. Ez abból fakad, hogy tudjuk, hogy szükség esetén ott van a támogatás, akár az erős szociálpolitikánk, akár a magas színvonalú oktatás vagy a természethez való hozzáférés révén" - mondta Miika Mäkitalo, a HappyOrNo finn vállalat vezérigazgatója, aki segít a vállalkozásoknak az ügyfélelégedettség mérésében.
Mäkitalo hozzátette: "Társadalomként értékeljük az egyenlőséget és a fenntarthatóságot, olyan környezetet teremtve, ahol az emberek úgy érzik, hogy támogatják őket és képesek boldogulni. Az a politika, amely nagyvonalú szülői szabadságot és megfizethető gyermekgondozást biztosít, a családok anyagi biztonságérzetét teremti meg és időt biztosít a szülőknek, hogy az a gyermekeikkel tudják eltölteni. Ez a a jólét , a munka és a magánélet egyensúlya iránti szélesebb körű elkötelezettséget tükrözi" - tette hozzá.
Közös étkezések és valaki, akire támaszkodhatunk
Azok a társadalmak, ahol az emberek gyakran osztoznak az étkezésen, nagyobb boldogságról és társadalmi támogatásról számolnak be.
Lengyelország az egyetlen olyan uniós ország, amely a top 10-ben szerepel - ebből a szempontból -, ahol hetente átlagosan több mint 10 közös alkalommal esznek társaságban az emberek.
Ezzel szemben Észtország a lista hátsó részén (de még Magyarország előtt) található, ahol a lakosok heti 2,7 közös étkezésről számoltak be.
Az egyedül, magányosan élők szintén kevésbé boldogok.
Európában a négy-öt fős háztartásokban a legmagasabb a boldogság szintje.
A fiatal felnőttek körében azonban egyre nagyobb a magányosság aránya: 19%-uk számolt be arról, hogy nincs senki, akire támaszkodhatnának - ez 2006 óta 39%-os növekedést jelent.
Sok fiatal felnőtt alábecsüli a társak, barátok empátiáját, ami ahhoz vezet, hogy kerülik a másokkal való kapcsolatteremtést és elszalasztják az értelmes, értékes kapcsolatok lehetőségét.
A COVID-19 világjárvány idején nőtt a kedvesség szintje és 10%-kal meghaladja a járvány előttit.
Az adományozás és az önkéntesség Közép- és Kelet-Európában tűnik gyakoribbnak, míg az anyagi erőforrások megosztása Nyugat-Európában a jellemzőbb.
"Az idei jelentés arra késztet minket, hogy a hagyományos meghatározó tényezőkön, például az egészségen és a jóléten túlra tekintsünk. Kiderült, hogy az ételek megosztása és a másokban való bizalom még a vártnál is erősebb mutatója a jólétnek" - mondta Jan-Emmanuel De Neve, az oxfordi Wellbeing Research Centre igazgatója és a World Happiness Report egyik szerkesztője. "A társadalmi elszigeteltség és a politikai polarizáció korában meg kell találnunk a módját annak, hogy az embereket ismét az asztalhoz ültessük - ez ugyanis döntő fontosságú az egyéni és a kollektív jólétünk szempontjából."