A két ország az elmúlt évtizedekben több háborút is vívott Hegyi-Karabahért. A terület 2023-ban azeri fennhatóság alá került, az azeri és az örmény vezetés pedig mostanra megegyezett a helyzetet szentesítő békeszerződés szövegéről.
HIRDETÉS
Örmény és azeri tisztviselők csütörtökön bejelentették, hogy véglegesítették annak a békemegállapodásnak a szövegét, amelynek célja a dél-kaukázusi országok közötti, közel négy évtizede tartó konfliktus lezárása. A békefolyamat korábban többször is megakadt, a felek sokáig nem tudtak megegyezni a tervezett szerződés tartalmáról.
A két posztszovjet állam az 1980-as évek vége óta több háborút is vívott egymással. Az ezek közül első 1988-ban kezdődött, és 1994-ben azzal zárult, hogy az örmény többségű Hegyi-Karabah gyakorlatilag elszakadt Azerbajdzsántól. A terület felett évtizedekig Örményország gyakorolta a hatalmat, bár a nemzetközi jog szerint végig Azerbajdzsán része maradt.
2020-ban aztán az azeri hadsereg visszafoglalta Hegyi-Karabah 35 százalékát, 2023-ban pedig az enklávé maradék területeit is meghódította. A háború lezárását óriási menekülthullám követte, az örmények nagy része otthagyták Hegyi-Karabahot. 2024. január 1-jén a Hegyi Karabahi Köztársaság (melyet Örményország nem ismert el, de nagy erőkkel támogatott) hivatalosan is megszűnt.
A megállapodás bejelentését is kisebb feszültség kísérte
Úgy néz ki, hogy az új realitást hamarosan békeszerződés is szentesíteni fogja, erről számolt be legalábbis a két ország külügyminisztere csütörtökön. A megállapodás szövegén már hosszú ideje dolgoznak a felek, de sokáig nem sikerült egyezségre jutniuk. Mostanra azonban az utolsó két vitás pontban is megállapodtak.
Az egyezséget először az azeri külügyminiszter jelentette be, egyedül, amit örmény kollégája kritizált, mondván, hogy egy közös közlemény szerencsésebb lett volna. Örményország ettől függetlenül készen áll arra, hogy közösen kijelöljék a békeszerződés aláírásának helyét és idejét. A megállapodás 17 pontot fog tartalmazni.