Jó hír a szélsőjobboldali AfD-nek: a YouGov közvéleménykutató intézet új felmérése szerint két százalékkal nőtt a támogatottsága, és most 21 százalékon áll.
HIRDETÉS
Ha most vasárnap tartanák a német parlamenti választásokat, akkor a YouGov szerint továbbra is a CDU/CSU lenne a legerősebb párt 29 százalékkal, ez egy százalékponttal kevesebb, mint decemberben. A konzervatív ellenzék - osztrák testvérpártjával, a Néppárttal ellentétben - kategorikusan elzárkózott a szélsőjobboldallal való együttműködéstől, tehát valószínűleg nagykoalícióra kényszerülne a szocdemekkel.
Scholz kancellár szociáldemokrata pártja (SPD) azonban a felmérés nagy vesztese 16 százalékkal, a párt az előző hónaphoz képest bő két százalékpontot veszített, három százalékponttal megelőzve a Zöldeket, akik viszont szintén egy pontot veszítettek, és most 13 százalékon állnak.
Ami a kisebb pártokat illeti: a szélsőbaloldalt tavaly otthagyó Sarah Wagenknecht BSW pártja 6 százalékot szerezne, megelőzve a liberális FDP-t, amely a YouGov-nál 5 százalékkal éppen hogy bekerülne a Bundestagba (más felmérések szerint kizuhanna onnan). A szélsőbaloldali Linke 3 százalékkal jóval az öt százalékos küszöb alatt marad.
Közben hetekkel a február 23-i előrehozott választások előtt éles belvita alakult ki a koalícióban, miután Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter felvetette, hogy az ország védelmi költségeit a GDP 3,5 százalékára kéne megemelni. Olaf Scholz azzal bírálta a javaslatot, hogy Habeck nem árulta el, miből finanszíroznák ezt.
A miniszter azonban visszautasította a kancellár kritikáját. A Zöldek kancellárjelöltje hangsúlyozta, hogy a tervezett védelmi kiadásokat újabb milliárdos hitelekkel kívánja finanszírozni.
"Németországnak képesnek kell lennie a védelemre - minden területen, a kiberbiztonságban, a digitális infrastruktúra védelmében és a polgári védelemben. Ehhez pedig rendelkezésre kell állnia a szükséges pénznek. Világos, hogy nem lehet csak úgy összespórolni, hitelt kell felvenni a biztonságra" - jelentette ki.
A kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz szerint ugyanakkor nem releváns kérdés, hogy a GDP kettő, három, vagy öt százalékát költik védelemre, "az a lényeges, hogy megtegyük azt, ami szükséges a védelmünkhöz."
Trump megválasztott amerikai elnök azon követelésére, hogy a NATO-államoknak a GDP öt százalékát kellene védelmi célokra költeniük, Merz azt mondta: "Erre a követelésre azt mondanám, hogy először el kell érnünk a két százalékos alsó határt Németországban. Még nem tartunk ott."