A Bizottság javaslata csak a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező grúz állampolgárokra vonatkozik, a lakosságot nem érinti.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy függesszék fel a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentességét, válaszul a tüntetők elleni erőszakos fellépésre, akik hetek óta az utcára vonulnak, hogy elítéljék a kormánypárt fokozatos elfordulását Európától és Oroszország felé fordulását.
A tüntetések, amelyek immár a 22. napja tartanak, november végén kezdődtek, miután Irakli Kobakhidze miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy 2028-ig nem folytatja az uniós tagsági tárgyalásokat, annak ellenére, hogy az alkotmányban foglalt kötelezettség értelmében az állami szervek kötelesek "hatáskörükön belül minden intézkedést megtenni" Grúzia integrációjának biztosítása érdekében.
Az EU-párti tüntetések erőszakos elfojtása kaotikus összecsapásokhoz vezetett az utcákon. A sérültek és letartóztatott ellenzékiek száma a híradások szerint a több százas nagyságrendet éri el, de a rendőrség által elkövetett verésekről és kínzásokról, valamint emberek elrablásáról is szólnak jelentések.
A felháborodást tetézte az októberi parlamenti választásokon tapasztalt szabálytalanságok sorozata, amelyek Kobakhidze pártjának többséget biztosítottak.
A hét elején Kaja Kallas főképviselő az első olyan javaslatot terjesztette elő, amely szankciókat helyezett kilátásba a megtorlásokért felelős grúz tisztviselőkkel szemben. Tervét azonban Magyarország és Szlovákia megvétózta, mivel azt a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. (Napokkal később az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szankciókat vezetett be néhány grúz tisztviselő ellen).
Kallas azonban elegendő támogatást szerzett ahhoz, hogy felfüggessze a grúz diplomaták vízummentességét, ami sokkal kevésbé tekinthető hatásosnak, mint a szankciók.
"Ez az első magyar vétóm, de garantálom, hogy nem az utolsó" - mondta Kallas.
"A szankciókkal kapcsolatban 27 tagállamra van szükségünk. Így tehát sajnos nem vagyunk ott. De úgy gondolom, hogy a vízummentesség (felfüggesztése) az első lépés, és szimbolikus is" - mondta.
A Bizottság pénteken közzétett javaslatának elfogadásához csak a tagállamok minősített többsége szükséges, így Magyarország és Szlovákia nem tudja megakadályozni a döntést.
A felfüggesztés hatálya a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezőkre korlátozódik, vagyis csak az állami intézményeknél dolgozóknak kell majd vízumot szerezniük. A tagállamok korábban jelezték, hogy erősen vonakodnak attól, hogy a korlátozást a lakosság egészére alkalmazzák, mivel az utcán tüntetőkre gyakorolt negatív hatásoktól tartanak.
"A vízumkönnyítések, mint például a rövidebb kérelmezési idő, az alacsonyabb vízumdíjak és a kevesebb igazoló dokumentum benyújtásának követelménye, a továbbiakban nem vonatkoznának a diplomata- és hivatali útlevéllel rendelkező grúziaiakra sem" - áll a Bizottság sajtóközleményében.
Az intézkedés végrehajtása a nemzeti hatóságokon múlik majd, az "őszinte együttműködés" szellemében - jegyezte meg a végrehajtó testület, ami Magyarországnak és Szlovákiának szóló figyelmeztetésnek tűnik.
A grúzok 2017 óta élvezik a vízummentes utazást a blokkba a keleti szomszédsággal való kapcsolatok elmélyítését célzó stratégiai megközelítés részeként, amely Moldovára és Ukrajnára is vonatkozott. Ennek eredményeképpen a grúz állampolgárok vízumkérelem nélkül léphetnek be a schengeni térségbe és maradhatnak 90 napig.
Az elmúlt hónapokban azonban a kormánypárt, a Grúz Álom intézkedései kétségessé tették, hogy az ország teljesíti-e az ilyen kedvezményhez szükséges alapvető követelményeket.
Legutóbbi jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia már nem teljesíti a vízummentességhez szükséges valamennyi kritériumot, és többek között felszólított a nem kormányzati szervezeteket és az LMBTQ+ jogokat célzó két ellentmondásos törvény hatályon kívül helyezésére, amelyek a Kremllel való összevetést váltották ki, és a csatlakozási tárgyalások de facto leállásához vezettek.