Maia Sandu moldovai elnök szerint a hatóságoknak egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az október 20-i szavazáson rosszindulatú beavatkozás és "soha nem látott mértékű csalás" történt. Most, hogy az elnökválasztás a második fordulóba lépett, mit tehet a Kreml a következő 10 napban, hogy befolyásolja a szavazást?
HIRDETÉS
Bár a vasárnap a szavazóhelyiségek elé járult moldovaiak a legkevesebb szavazattal döntöttek országuk uniós jövője mellett, a Kreml - amely már régóta azon van, hogy a kelet-európai országot befolyása alá vonja - aligha tántorodott el.
A moldovai hatóságok hajthatatlanul állítják, hogy Oroszország és az oroszbarát erők többször is megpróbálták befolyásolni a szavazás eredményét, és következésképpen destabilizálni azt.
A moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat igazgatója a múlt héten arról számolt be, hogy a moldovai hatóságok felfedezték, hogy a Wagner-csoporthoz kapcsolódó külföldi oktatók Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában "gerillatáborokban" képeztek ki egy körülbelül 100 fős, oroszbarát moldovai fiatalokból álló csoportot.
"A képzési program többek között a rendfenntartó erők kihívására irányuló taktikákat, fegyverek és tárgyak használatát tartalmazta, hogy nem halálos sérüléseket okozzanak" - mondta Alexandru Musteata egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatón.
Emellett "gyújtószerkezetek és továbbfejlesztett robbanószerkezetek készítésére és használatára, valamint speciális robbanó- vagy gyújtószerkezetekkel ellátott drónok kezelésére is kiképezték őket" - tette hozzá.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt arról is beszámolt, hogy a moldovai rendőrség szerint több mint 300 moldovai tanult tiltakozási taktikát egy Moszkva melletti kiképzőpályán, és hogy a Kreml-barát politikus, Ilan Shor Eurázsia nonprofit szervezete finanszírozta a képzést.
Az ISW szerint a Kreml hatóságai a következő tíz napban, az elnökválasztás november 3-i második fordulója előtt tervezhetik a tüntetések felszítását.
Christina Harward, az ISW Oroszország-kutatója az Euronewsnak elmondta, hogy Oroszország továbbra is megpróbálja destabilizálni Moldova társadalmát.
"Láttuk a jeleit annak, hogy Oroszország megpróbál tüntetéseket indítani Moldovában - és ezeket a tüntetéseket erőszakossá tenni. Moszkva az elkövetkező hetekben még mindig megpróbálhatja megbízottjait felhasználva erőszakos tüntetéseket szítani Moldovában" - mondta Harward.
"A Kreml nagyon valószínű, hogy a következő két hétben a moldovai proxyjait fogja használni arra, hogy megpróbálja befolyásolni a szavazás második fordulóját. Moszkva sem fogja egykönnyen elfogadni a népszavazás eredményét, és a Kreml máris elkezdte azt állítani, hogy a szavazás nem volt szabad és tisztességes" - magyarázta.
A Kreml tisztviselői már korábban is azt állították, hogy a moldovai hatóságok meghamisították a választások és a népszavazás eredményeit.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy a moldovai hatóságok "totalitárius" módszereket alkalmaztak a választási kampány során, és hogy a népszavazást támogató szavazatok száma "megmagyarázhatatlan módon" a számlálás későbbi szakaszában kezdett növekedni.
Zaharova azt is állította, hogy a Nyugat megpróbálja Moldovát egy "szuverenitásától megfosztott, oroszgyűlölő NATO-függelékké" tenni.
Az ISW Harward szerint Moszkva számára mindez a szokásos. "Már számos orosz blogger - köztük néhány, a Kremlhez közvetlenül kötődő - is hasonló állításokat fogalmaz meg".
"Összességében a választások és a népszavazás eredményei nem fogják visszatartani Moszkvát attól, hogy továbbra is azt a célját kövesse, hogy visszaszerezze befolyását Moldova felett. Arra számíthatunk, hogy a Kreml az elkövetkező években továbbra is megpróbálja megakadályozni Moldova EU-csatlakozását." - tette hozzá.
Miért avatkozna be Oroszország Moldovában?
Moldovát Moszkvában széles körben úgy tekintik, mint a Vlagyimir Putyin által meghatározott "orosz világ" vagy "Russkij Mir" részét - ezt a fogalmat Putyin gyakran használja arra, hogy igazolja Oroszország totális invázióját Ukrajnában.
Putyin azt állítja, hogy ez magában foglalja az Ősi Rusz vagy Kijevi Rusz, az egykori Orosz Birodalom és a volt Szovjetunió területeit.
Egy nemzetközi médiakonzorcium, köztük a The Kyiv Independent, tavaly közzétett egy vizsgálatot , amelyben felvázolta a Kreml azon terveit, hogy 2030-ra ellenőrzést szerezzen Moldova felett.
A kiszivárgott dokumentumok szerint Oroszország fő céljai között szerepelt, hogy a moldovai politikai döntéshozók és általában a társadalom negatívan viszonyuljon a NATO-hoz, és hogy az országban erős legyen az oroszbarát befolyásoló csoportok jelenléte a politikában és a gazdaságban.
Oroszország 2022-ig elérni kívánt rövid távú céljainak nagy részét kisiklatta Moszkva teljes körű ukrajnai inváziója, amely Moldovát közelebb hozta az Európai Unióhoz.
Nevezetesen, a kiszivárgott dokumentum Dnyeszteren túli régiót képzelt el, ahol orosz csapatok állomásoznak.
Moszkva 1992 óta mintegy 1500 katonát tart fenn az oroszbarát szakadár Dnyeszteren túli területen.
Dnyeszteren túli terület kulcsfontosságú volt Oroszország kampányában, beleértve a választók elcsábítására tett kísérleteit is - magyarázta Harward.
"Dnyeszteren túli terület kulcsfontosságú volt Moszkva közelmúltbeli erőfeszítéseihez, hogy megkerülje az orosz pénzintézetekkel szembeni nyugati szankciókat, és orosz pénzt juttasson Moldovába" - magyarázta.
A Kreml moldovai megbízottjai orosz pénzzel vesztegették meg a moldovai szavazókat, de a moldovaiak csak banki átutalások bonyolult sorozatán keresztül jutottak a készpénzhez - többek között a Dnyeszteren túli bankokon keresztül".
Hogyan destabilizálhatja Oroszország most Moldovát?
Az ISW szakértői úgy értékelik, hogy Moldova 2024-ben hasonlít a 2014 és 2022 februárja közötti Ukrajnához, és a Kreml mindkét államban életbe léptette hibridháborús kézikönyvének elemeit.
Ezért a moldovai elnökválasztás és az EU-csatlakozási népszavazás kritikusan fontos a Kreml azon törekvése szempontjából, hogy fenntartsa befolyását az ország felett.
Konkrétan az ISW úgy véli, hogy Moszkva hosszú távon megpróbálhatja befolyásolni a jövő év nyarán tartandó parlamenti választásokat, hogy olyan oroszbarát politikusokat válasszanak, akik kisiklathatják Moldova EU-csatlakozását.
Emellett Moszkva elemezheti és felhasználhatja a 2024 októberi szavazásról gyűjtött információkat, hogy jobban felkészítse jelöltjeit.
Oroszország kihasználhatja a Dnyeszteren túli katonai és biztonsági kapcsolatait is, hogy befolyásolja a jövőbeli tárgyalásokat, vagy akár egész Moldovát megszállja és elfoglalja.
Az ISW szerint az invázió veszélye jelenleg rendkívül alacsony, mivel Moszkvának jelentős számú haderőt kellene átcsoportosítania, ami igen valószínűtlen, mivel Oroszország jelenleg elsősorban Ukrajnára összpontosít.
"A közeljövőben rendkívül valószínűtlen a katonai konfliktus. Oroszország nem rendelkezik olyan erőkkel vagy anyagi eszközökkel, amelyekre jelenleg szüksége lenne ahhoz, hogy katonailag fenyegesse Moldovát. De ezek a feltételek a jövőben változhatnak - minden az ukrajnai harctéri helyzettől függ" - zárta Harward.