Az Ukrajnának nyújtandó hiteljavaslat megosztotta a szélsőjobboldali Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoportot, amelynek egyes tagjai mellette, mások ellene szavaztak.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament kedden elsöprő többséggel támogatta azt az úttörő kezdeményezést, hogy Ukrajna számára legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt nyújtsanak, a törlesztés fedezetéül az orosz központi bank immobilizált eszközeit használva.
A terv 518 igen szavazatot kapott Strasbourgban, 56 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett. A törvényhozók megállapodtak abban, hogy nem nyújtanak be módosításokat a végső jóváhagyás felgyorsítása érdekében a Tanácsban, ahol a tervezet már megkapta az előzetes zöld utat.
"Ez egy újabb történelmi pillanat" - mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki a múlt héten fogadta Volodimir Zelenszkij elnököt.
"Ezzel a szavazással nagyon határozott üzenetet küldünk, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajnára fordítjuk, és Oroszországnak, mint agresszornak, fizetnie kell és fizetni is fog a pusztításért" - tette hozzá.
Figyelemre méltó, hogy a javasolt hitel több szélsőjobboldali törvényhozó támogatását is élvezte, akik általában ellenzik az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segítséget. (A 35 milliárd euró nem lesz célhoz kötve, ami azt jelenti, hogy Kijev azt saját belátása szerint költheti el, beleértve a fegyverkezést is.)
A szélsőjobboldali Patrióták Európáért (PfE) több mint 20 képviselője a hitel mellett szavazott, míg közel 40-en, köztük a párt elnöke, Jordan Bardella, a tartózkodás mellett döntöttek. Bardella azon frakcióvezetők között volt, akik a múlt héten találkoztak Zelenszkijjel.
A PfE 86 európai parlamenti képviselője közül csak heten szavaztak a jogszabály ellen.
A számok szerény kontrasztot jelentenek ahhoz az Ukrajnát támogató állásfoglaláshoz képest, amelyet a honatyák júliusban nagyrészt leszavaztak.
A Szuverén Nemzetek Európája (ESN) csoport, a legradikálisabb, jobboldali bomlasztó erő azonban megerősítette ellenvetését, és egységesen a hitel ellen lépett fel.
A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek és a lengyel Jog és Igazságosság képviselőcsoportja, a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést, ahogyan azt korábban más, Ukrajnával kapcsolatos ügyek esetében is tették.
A centrista frakciók, az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a Renew Europe (Megújítani Európát) egyetlen törvényhozója sem szavazott a keddi szöveg ellen.
Orbán Viktor legújabb vétója
A Parlament széles körben várt áldása megnyitja az utat a hitel gyors bevezetése előtt.
Amint a Tanács végleges jóváhagyását adja, az Európai Bizottság felveheti a pénzt a piacon, és 2025 elején megkezdheti a folyósítást Kijevnek.
A kirakós játék néhány darabja azonban még hiányzik.
A 35 milliárd eurós hitel része egy szélesebb körű G7-kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy Ukrajnának 45 milliárd eurós (50 milliárd dolláros) kölcsönt nyújtson azonnali pénzügyi könnyítésként. Az orosz befagyasztott vagyonokból származó nyereségből fedezik majd a fokozatos kifizetéseket és a kamatokat, mentesítve Kijev és a Nyugat pénztárát.
Az uniós jog szerint az Oroszországgal szembeni szankciókat félévente meg kell újítani, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen ország leállítsa a lépést, feloldja a vagyonok befagyasztását és zátonyra futtassa a G7-ek hitelét. A magyar vétótól tartva Washington hosszabb megújítási időszakot követelt, hogy növelje a stabilitást és kiszámíthatóságot a még nem tesztelt rendszerben.
Brüsszel ezután azt javasolta, hogy a befagyasztott vagyonokra vonatkozó szankciókat háromévente (36 havonta) újítsák meg, de Magyarország közölte, hogy blokkolni fogja a szankciórendszer bármilyen módosítását, amíg az amerikaiak november 5-én meg nem választják következő elnöküket. (Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy Donald Trump győzelmét "több üveg pezsgővel" ünnepelné meg).
Diplomaták gúnyolódtak Budapest érvelésén, kontraproduktívnak nevezve azt, mivel minél többet járul hozzá az EU a G7-ek tervéhez, annál nagyobb a kockázat a közös költségvetésre nézve.
A Financial Times szerint az Egyesült Államok jelezte, hogy kész 18 milliárd eurót (20 milliárd dollárt) vállalni, még akkor is, ha Orbán Viktor fenntartja vétóját. Az engedmény révén az EU részesedése 35 milliárd euróról 18 milliárd euróra csökkenhetne, és mindkét fél egyenlő arányban részesülne.
A fennmaradó összeget az Egyesült Királyság, Japán és Kanada állná. London bejelentette, hogy 2,26 milliárd fonttal (2,7 milliárd euró, 3 milliárd dollár), Ottawa pedig 5 milliárd kanadai dollárral (3,3 milliárd euró, 3,6 milliárd dollár) járul hozzá.
További részletek az egyes szövetségesek hozzájárulásának mértékéről a G7-ek pénzügyminisztereinek e hét végén Washingtonban tartandó ülése után várhatóak.