A múlt héten Olaszország hivatalosan is megnyitott két, Róma fennhatósága alá tartozó menekültügyi központot Albániában. A terv azonban ellentmondásosnak bizonyult, különösen az emberi jogi aktivisták körében.
HIRDETÉS
Michel Barnier francia miniszterelnök kijelentette, hogy nem hiszi, hogy az Olaszország és Albánia között létrejött megállapodás, amely szerint a menedékkérőket oda küldik kérelmeik elbírálására, működni fog Franciaországban.
"Nem hiszem, hogy ez a példa átültethető (Franciaországra)" - mondta Barnier újságíróknak az olasz határhoz közeli Mentonban.
Barnier azt is mondta, hogy az albániai megállapodás jogi okok miatt nem működne Franciaországban.
Olaszország a múlt héten hivatalosan is megnyitott két, Róma fennhatósága alá tartozó menekültügyi központot Albániában, ahol a határokon kívül több ezer menedékkérelem elbírálását tervezi.
Róma szerint a központokban csak felnőtt férfiakat helyeznének el, míg a kiszolgáltatott személyeket, például nőket, gyerekeket, időseket, betegeket vagy kínzás áldozatait Olaszországban helyeznék el. A családokat nem választják szét.
Az első központ, a fővárostól, Tiranától 66 kilométerre északnyugatra fekvő Shengjinben található terület az újonnan érkezők átvilágítására szolgál, míg a másik, tőle mintegy 22 kilométerre keletre, a volt gjaderi katonai repülőtér közelében található központban az illegális bevándorlókat szállásolják el a menedékkérelmek elbírálása során.
Az olasz parti őrség által havonta nemzetközi vizekről kimentett legfeljebb 3000 illegális bevándorlónak nyújtanak menedéket Albániában a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és albán kollégája, Edi Rama által tavaly novemberben aláírt ötéves megállapodás értelmében.
A menedékkérők elhelyezésének egy nem uniós tagállamba történő kiszervezéséről szóló ellentmondásos megállapodást egyes országok, amelyek Olaszországhoz hasonlóan súlyos menekülthullámmal küzdenek, üdvözölték, de emberi jogi csoportok veszélyes precedenst teremtőnek minősítették.
Bírósági döntés
A terv pénteken újabb csapást kapott, miután egy római bíróság úgy döntött, hogy a hét elején Albániába küldött 16 illegális bevándorlót vissza kell szállítani Olaszországba.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a libanoni fővárosban, Bejrútban újságíróknak nyilatkozva bírálta az ítéletet.
"A kérdés sokkal szélesebb körű, mert lényegében azt mondják a bírák, hogy nincsenek biztonságos országok. Tehát hivatalosan bejelentem, hogy Albániában nem létezik a probléma. A probléma az, hogy soha többé senkit nem lehet visszatoloncolni. A probléma az, hogy nem lehet semmilyen politikát csinálni a határaink védelmében, ezért remélem, hogy a bírák majd megmondják, hogyan lehet ezt megoldani" - mondta.
Barnier azért tartózkodott Mentonban, hogy Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel találkozzon, és a határellenőrzésről és az illegális bevándorlásról tárgyaljon.
"Mindazt, amit Olaszország tesz az illegális bevándorlás megfékezésére, mindazt, amit mi magunk is teszünk ugyanebben a szellemben, vagy amit mi magunk fogunk tenni, magunkért és közösen tesszük, hatékonyabban, mint mindenki otthon vagy mindenki önmagáért. És az Európai Unióért is tesszük" - mondta Barnier.
A találkozót követően Barnier az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy a két ország megállapodott egy speciális "brigád" felállításában, amely a francia-olasz határon át történő embercsempészet visszaszorítására hivatott.
"Nagyon elégedettek vagyunk a jelenlegi francia-olasz kapcsolatokkal, a Barnier-kormánnyal, és erősítjük ezeket a kapcsolatokat az illegális bevándorlás területén" - tette hozzá Tajani.
Miután júniusban előrehozott parlamenti választásokat írt ki, Emmanuel Macron francia elnök kinevezte Barnier-t, a Köztársaságiak párt veterán konzervatív képviselőjét, abban a reményben, hogy a Brexit-tárgyaló együtt fog működni a megosztott törvényhozással, hogy véget vessen a francia politikát az elmúlt hónapokban felforgató politikai zűrzavarnak.
A konzervatívok és centristák által dominált Barnier-kormánynak nincs többsége a parlamentben, és az új jogszabályok elfogadására irányuló erőfeszítések minden bizonnyal harcba fognak torkollni.
A nemzetgyűlés most három nagy politikai tömb között oszlik meg: a baloldali Új Népfront baloldali koalíció, Macron centrista szövetségesei és a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás, amely a legnagyobb párt az új gyűlésben.
Forró téma
Az illegális bevándorlás jelenleg az Európai Unió egyik legforróbb témája, és a hét elején tartott brüsszeli csúcstalálkozón is ez uralta a napirendet.
A beszélgetés jelentősen megkeményedett azóta, hogy a blokk májusban befejezte a menekültügyi szabályrendszer átfogó felülvizsgálatát, lezárva ezzel a közel négy évig tartó tárgyalásokat, amelyekről a kritikusok úgy vélték, hogy soha nem sikerülhet.
A mérföldkő ellenére, amelyet Brüsszel "történelmi jelentőségűnek" nevezett, egyre több kormány jelentkezett és követelt további intézkedéseket az illegális határátlépések megállítására és a tavaly 1 129 000 menedékjog iránti kérelmet benyújtók számának visszafogására.
A vita az "innovatív megoldások" felé irányult, és nagy hangsúlyt fektetnek a kitoloncolásokra.
Az EU évek óta küzd azért, hogy visszaküldje azokat a menedékkérőket, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították.
Az összetett helyzet miatt a sikeres kitoloncolások aránya a blokkban lassú, 20-30% között mozog, és a fővárosok kétségbeesetten szeretnék ezt a számot növelni.
Az egyik ötlet az úgynevezett "visszatérési központok" létrehozása az EU területén kívül.
A még nem tesztelt terv szerint az országok a menedékkérelmüket elutasító illegális bevándorlókat ezekbe a külső központokba szállítanák, és ott várakoztatnák őket a kitoloncolási eljárás befejezéséig.