Az Euroverify utánajárt a francia szélsőjobboldal vezetője, Jordan Bardella állításának.
A francia szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás vezetője, Jordan Bardella európai parlamenti képviselő hétfőn, a strasbourgi plenáris ülés előtt azt állította, hogy "az európai közpénzek" "közvetve a Hamász terrorista mozgalmat táplálják".
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője Bardella kijelentéseire reagálva az ülésteremben azt mondta: "ha a legcsekélyebb bizonyítékkal is rendelkezik arra vonatkozóan, hogy európai pénzek jutottak a Hamászhoz, az Európai Bizottság alelnökeként azt követelem, hogy ossza meg velem. Ha pedig nem, akkor vonja vissza szavait".
"A politizálásnak nem a sértegetésről és rágalmazásról kellene szólnia" - tette hozzá Borrell.
Bardella az EU által a gázai Iszlám Egyetemnek - amelyet a Hamász alapítója, Ahmed Jaszin alapított - nyújtott támogatásra hivatkozott kijelentése alátámasztására, míg a Nemzeti Összefogás pártja petíciót indított a támogatására.
Az Euronews megkérte Bardellát és csapatát, hogy osszák meg az állítását alátámasztó bizonyítékokat, de egyelőre nem kaptak választ.
Az Európai Bizottság válaszolt arra a megkeresésünkre, hogy milyen mechanizmusokkal biztosítják, hogy a palesztin területekre irányuló uniós finanszírozás ne szivárogjon ki militáns csoportokhoz, és ezt a cikket frissíteni fogjuk amint, további információkhoz jutunk.
Az Euronews tényfeltáró csoportja ismerteti, hogy mit tudunk a palesztin területeknek nyújtott uniós finanszírozásról, valamint a Hamász és más, a 27 országból álló blokk által terrorista szervezetnek minősített csoportok számára történő átirányítás elkerülésére szolgáló biztosítékokról.
Kapcsolattartási tilalom
Amikor a Hamász 2006-ban megnyerte a palesztin választásokat, és 2007-ben átvette a Gázai övezet irányítását, a nyugati országok - köztük az EU is - bojkottálták a Hamász vezette kormányt, amíg az bele nem egyezett Izrael elismerésébe és le nem mondott az erőszakról.
Azóta az Európai Unió a legnagyobb adományozója a gázai palesztinok - és a megszállt Ciszjordánia - számára nyújtott kritikus fontosságú segélyeknek, amelyekkel a helyi gazdaságot támogatja, és megakadályozza, hogy a palesztinok még mélyebb szegénységbe süllyedjenek.
Az EU azonban mindezt úgy tette és teszi, hogy közben szigorúan fenntartotta a Hamásszal való "kapcsolatteremtés" tilalmának politikáját, nem volt hajlandó kapcsolatba lépni a militáns csoporttal, és a Gázába irányuló segélyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) ügynökségein és más olyan szervezeteken keresztül koordinálta, amelyeket - a kormány megkerülése érdekében - a Hamász körén kívül esőnek tekint.
Közvetlenül a Hamász Izrael elleni, október 7-i támadásait követően az EU sürgősen felülvizsgálta a palesztin területeknek nyújtott fejlesztési segélyeit, hogy biztosítsa, a pénzek véletlenül se jussanak el a blokk által terrorista szervezetként nyilvántartott militáns csoportokhoz, például a Hamászhoz.
A felülvizsgálat - amelyet azt követően hirdettek meg sietve, hogy Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért felelős biztosa egyoldalúan bejelentette a Palesztinának nyújtott összes kifizetés felfüggesztését, ami nemzetközi visszhangot váltott ki - kizárta, hogy az uniós pénzeszközök ilyen csoportokhoz szivárogjanak.
"Elemzésünk ebben a szakaszban nem állapította meg a szerződéses kötelezettségek megszegését, ezért folytatjuk a Palesztinának nyújtott uniós támogatásokra vonatkozó, folyamatban lévő portfóliónk végrehajtását" - mondta az EU egyik magas rangú tisztviselője újságíróknak a felülvizsgálat tavaly novemberi lezárásakor.
Szigorúbb biztosítékok szükségességét állapították meg
Annak ellenére azonban, hogy a felülvizsgálat nem állapította meg a terrorizmus véletlenszerű finanszírozását, az Európai Bizottság felfüggesztett két, összesen 8 millió euró értékű, uniós finanszírozású projektet a palesztin területeken, miután "súlyos" vádak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy civil társadalmi csoportok gyűlöletkeltésre használták fel a forrásokat.
Tavaly novemberben uniós tisztviselők közölték, hogy a Bizottság fontolóra veszi további ellenőrzések bevezetését, beleértve egy új, uszítás elleni záradékot az izraeli és palesztin civil társadalmi csoportokkal kötött szerződésekben.
Ennek értelmében az uniós támogatásban részesülő csoportok nyilvános kommunikációját - beleértve a közösségi médiában közzétett bejegyzéseket is - figyelemmel kísérnék a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakra való felbujtás tekintetében. A harmadik fél általi finanszírozás, amikor az uniós források kedvezményezettje más csoportokkal vagy magánszemélyekkel köt alvállalkozói szerződést, szintén szigorúbb ellenőrzés alá esne.
Az EU végrehajtó szerve még nem erősítette meg az Euronewsnak, hogy elfogadta-e ezeket a szigorúbb biztosítékokat, illetve hogy érintett-e bármelyik projektje.
"Reputációs kockázatok"
A tavalyi felülvizsgálatról szóló közlemény szerint az EU kiemelt Erasmus+ programjának egyik oktatási projektje a palesztin területeken "lehetséges hírnévkockázatot" jelentett, és ezért további vizsgálat alá kerül.
Az Euronews további információkat kért a Bizottságtól erről a vizsgálati folyamatról, de eddig nem kapott tájékoztatást.
Bardella szerint 2014 és 2021 között az EU mintegy 1,7 millió euróval támogatta a gázai Iszlám Egyetemet, amelyet az október 7-i támadások után négy nappal izraeli légicsapások tettek a földdel egyenlővé.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint az Iszlám Egyetem "a Hamász fontos operatív, politikai és katonai központja volt Gázában".
Egy másik, a Nemzeti Összefogáshoz tartozó uniós törvényhozó által tavaly októberben benyújtott parlamenti kérdésre válaszolva Iliana Ivanova, az EU oktatási főnöke elmondta, hogy az Iszlám Egyetem egy 2019-es pályázati felhívás keretében Erasmus+ finanszírozást kapott.
Ivanova hozzátette, hogy egy 2020-ban odaítélt projektet felfüggesztettek, miután az egyetem megtagadta egy olyan záradék aláírását, amely előírja, hogy biztosítani kell, hogy "egyetlen alvállalkozó, természetes személy - beleértve a workshopok és/vagy képzések résztvevőit és a harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezettjeit is - sem szerepel az EU-ban terroristaként.
Az UNRWA elleni vádak
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségét, az UNRWA-t, amely uniós finanszírozásban részesül, folyamatosan vádolják a semlegesség megsértésével.
Miután Izrael idén januárban azt állította, hogy az UNRWA munkatársai részt vettek a Hamász által vezetett október 7-i támadásokban, António Guterres ENSZ-főtitkár kinevezte Catherine Colonna volt francia külügyminisztert, hogy vezesse a vádakkal foglalkozó független vizsgálócsoportot.
Colonna áprilisban közzétett jelentése megállapította, hogy bár az ügynökség szilárd mechanizmusokat vezetett be a semlegesség betartásának biztosítására, a jogsértésekkel kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak.
A jelentés megállapításai segítettek helyreállítani az alapvető külföldi finanszírozást, miután számos uniós tagállam felfüggesztette finanszírozási programját az izraeli vádakra válaszul.
Az ENSZ augusztusban elbocsátott kilenc munkatársat, miután belső felügyelő szerve megállapította, hogy közük lehetett az október 7-i támadásokhoz.