Az európai intézmények hírnevének javítására tett kísérletként létrehoztak egy intézményközi etikai testületet, és módosították a Parlament eljárási szabályzatát. A szakértők szerint azonban ez nem elég.
Komolyan kikezdik a korrupciós ügyek az uniós intézmények hitelességét egyes szakértők szerint, ennek pedig a júniusi európai parlamenti választáson is következményei lehetnek. Miközben az Európai Parlament a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok fontosságát hirdeti, 2022-ben maga is korrupciós botrányba keveredett, és nem tűnik biztosítottnak az, hogy hasonló ne fordulhasson elő.
„Sok önelégültséget látok az európai politikai osztályban, az egész spektrumban, a jobboldaltól a baloldalig. A választásokon induló jelöltek azt mondják, hogy az európai polgárok valószínűleg elfelejtették ezt a dolgot, de én nem hiszem. Úgy gondolom, hogy a Qatargate és számos más kisebb-nagyobb botrány azt sugallja, hogy az intézményekben a büntetlenség érzése van jelen" – magyarázta az uniós közösségi jog professzora, Alberto Alemanno.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint az uniós állampolgárok úgy látják, hogy az európai demokráciára leselkedő második legnagyobb veszély a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csökkenése. A Transparency International európai igazgatója, Nicholas Aiossa így látja az uniós intézmények helyzetét:
„Meg kellene felelniük azoknak az értékeknek és normáknak, amelyeket a 27 tagállamtól elvárnak, amikor a jogállamiságról, a közintézmények integritásáról, az etikusságról van szó. De nem felelnek meg. Kettős mérce van a bizottságban és a parlamentben azt illetően, hogy mit várnak el a tagállamoktól és mit saját maguktól. És amíg ezt nem sikerül kiegyensúlyozni vagy kezelni, addig a választók szemében tovább fog csökkenni az intézmények hitelessége."