Itt az éves OLAF-jelentés: Magyarországon átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
Euró bankjegyek
Euró bankjegyek   -   Szerzői jogok  PHILIPPE HUGUEN/AFP or licensors

Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti - derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki.

Az összegzés most is négy évet ölel fel. A 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására. Az uniós szerv ugyanis közvetlenül nem végezhet a tagállamokban nyomozati cselekményt és nem emelhet vádat, erre az Európai Ügyészség lenne jogosult, ott azonban Magyarország nem tag. Az imént említett 18 eset közül 12-ben a magyar hatóságok semmilyen lépést nem tettek, hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig.

Egy másik táblázatból az derült ki, hogy az OLAF 9 olyan ügyet zárt le tavaly Magyarországgal kapcsolatban, ahol EU-s pénzekkel csaltak, ebből öt esetben fogalmaztak meg ajánlást az ügyészség felé.

Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetést javasolnak

Kiemelkedően rossz a helyzet Magyarország kapcsán az EU közös költségvetése felé befizetendő saját források terén. Ez a beszedett vám- és áfabevételeket jelenti, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a hatóságok felé, vagy pedig az ellenőrzések nem szúrják ki a hiányosságot, így sok adót és vámot nem utal tovább Magyarország a közös költségvetésbe.

Ez azt jelenti, hogy 10 eset alapján, Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetés javasolt kiszabni az OLAF. Még ennél is több a szlovák adat, 42,79 százalék, ami viszont arra utal, hogy a két ország között változatlanul virágzik a termékek színlelt ide-oda utaztatása és a határon átnyúló áfacsalás. Csak összehasonlításul: ebben a kimutatásban az uniós átlag 1,4 százalék.

Szintén jóval az átlag fölötti a magyar adat az uniós kohéziós és mezőgazdasági visszaélések terén. Négy év alatt 26 vizsgálat zárult le olyan eredménnyel, amelyben az javasolják az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. Ennek az értéke a teljes forrásösszeg 0,69 százaléka. Ennél csak Olaszországban (0,96%) és Bulgáriában (0,93%) jeleztek magasabb értéket. Az EU-s átlag 0,25 százalék.

Az OLAF segíti az Európai Ügyészséget

Ami az európai adatokat illeti, tavaly az OLAF:

• 212 vizsgálatot zárt le és 294 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz,

• 527,4 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást,

• 234 új vizsgálatot indított a beérkezett és a szakértői által elemzett 1 110 bejelentést követően.

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója azt mondta, hogy 2021 fontos év volt az OLAF számára azért is, mivel “nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy részletes információk kidolgozásával támogassuk az Európai Ügyészség (EPPO) munkáját. Ez a felderítési tevékenység fontos az Európai Ügyészségnek, amely az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indított eljárást. Mindezek rendkívüli mértékben lefoglalták az OLAF személyzetét.”

Oltóanyagot ígértek a csalók

A tavaly év érdekessége, hogy az OLAF az uniós tagállamok kormányzati forrásaitól értesült arról, hogy állítólagos közvetítők nagy mennyiségű, főként az EU-ban engedélyezett típusú oltóanyag értékesítésére tettek ajánlatot. A csalók célja az volt, hogy rávegyék a hatóságokat arra, hogy az értékesítés biztosítása érdekében nagy összegű előleget fizessenek, majd a kifizetett összeggel eltűnjenek. Mindezek a különböző csalási kísérletek közel 1,2 milliárd adag oltóanyagot érintettek, összesen 16,4 milliárd euró értékben. 

Az OLAF beavatkozása segített felfedni ezeket a hamis ajánlatokat, és ezáltal megelőzni, hogy az államháztartások hatalmas veszteséget szenvedjenek és hogy az oltóanyagok bevezetése csorbát szenvedjen - számolt be az uniós hatóság.