Magyarország és Lengyelország miatt szigorítanának a szabályokon
HIRDETÉSNövelniük kell a költségvetési befizetéseiket az Európai Unió tagállamainak a brexit után. Ez az Európai Bizottság terveiből derült ki, amelyeket Brüsszelben mutattak be szerdán.
A Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasolt a 2021-2027-es időszakra, a kiadások csökkentésével és új források bevonásávak - közölte Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a költségvetés tervezetének bemutatásakor.
Miben lesz más, mint az eddigiek?
Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért csökkentik a közös agrárpolitikára, a kohéziós politikára és a közvetlen kifizetésekre szánt keretet. Növelik ugyanakkor a kutatásra és innovációra, a digitális gazdaságra, a határvédelemre, a biztonságra és a hadikiadásokra szánt összegeket.
"Ezeket a problémákat megtakarítássál és a tagállamok hozzájárulásának kismértékű növelésével kezelnénk. A megtakarítás és a hozzájárulás növelése, hiszünk abban, hogy ez a jó út” - mondta az unió költségvetési biztosa, Günther Oettinger.
A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelmének 1,11 százaléka.
A tagállamok eddig az éves nemzeti össztermékük egy százalékát utalták az uniós költségvetésnek, ez nőne most 1,1 százalékra. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.
A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró menne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.
Nagyobb szerepet kell vállalni a biztonságpolitika terén
Juncker hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.
Mivel az uniós források sok program és eszköz között oszlanak meg, ezért a programok csökkentését javasolják. A válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új uniós tartalék létrehozásával forrásokat biztosít az előre nem látható események kezeléséhez, többek között a reagáláshoz a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre - mondta.
Magyarország és Lengyelország miatt új szabályozás jöhet
Juncker hangsúlyozta, jelentős újításra van szükség az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat tekintetében is. Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.
"Egy új mechanizmust javaslunk a költségvetés védelmére a jogállamisággal összefüggő kockázatoktól. Ez a mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányul, hanem egy fontos építőeleme az új költségvetés építményének” - mondta Jean-Claude Juncker.
Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon.
Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában - mondta.
Pénz adnának az eurózónába való belépéshez is
Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely - összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.
A bizottság álláspontja szerint a hosszú távú költségvetés finanszírozása átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén történjen. Ennek érdekében a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához - közölte az uniós költségvetései biztos.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is. Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni - emelte ki.
A fentieket a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Brüsszel szerint ez még a 2019-es EP-választások előtt megtörténhet.