Az egyre súlyosabb kibertámadások ellen szeretne fellépni az Európai Bizottság.
HIRDETÉS
Egyre nagyobb a nyomás az Európai Unión, hogy erősítse meg a kibertámadásokkal szembeni védelmet, és egységesítse az internetes szolgáltatások szabályozását.
Az ügy sürgősségét az adja, hogy nő a fenyegetés azok részéről, akik ellopják az adatainkat, és destabilizálnák a kormányokat és a gazdaságokat.
Decemberben az amerikai Trump-adminisztráció Észak-Koreát hibáztatta az úgynevezett “WannaCry” kibertámadás miatt, amely világszerte kórházak, bankok és cégek működését bénította meg.
Phenjan a vádakat politikai provokációnak nevezte.
A szakértő szerint a védekezésben mindenkinek van felelőssége.
- Nem szeretnék egyetlen országot sem megnevezni, mert mindendgyik ország rendelkezik elrettentő fegyverekkel és a kibertechnika is ilyen fegyver. Inkább az egyénről van szó. Világosan látnunk kell, milyen forrásból szerezzük az információnkat, így amikor választásokról van szó például, akkor meg kell győzödnünk róla, hogy olyan forrásból származik az információnk, amiben megbízunk – mondta Afonso Ferreira, a kiberhadviselés elemzője.
Az Európai Bizottság újabb intézkedéseket tervez, ehhez adtak tanácsot Brusszelben egy meghallgatáson.
Egy másik szakértő szerint az unió határain kívüli együttműködés nélkülözhetetlen.
- Együtt kell működnünk bizonyos országokkal. Erősebbnek kell lennünk, és fokozni kell az együttműködést az Egyesült Államokkal, Japánnal, Indiával, Izraellel, hogy olyan eszközöket alakítsunk ki, amelyekkel megvédhetjük magunkat egy kíberháborúban – mondta Alberto Mazzola, a kibertámadások szakértője.
2016-ban az EU-ban négyezerszer támadt zsarolóprogram naponta. Egyes tagállamokban a bűncselekmények 50 százaléka a kibertérrel kapcsolatos. 2016-ban pedig az európai cégek 80 százaléka volt valamilyen kibertámadás áldozata.
A technikával nehéz lesz lépést tartani, és az EU természetéből adódoan lassan reagál a fejleményekre.