Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Baráti vita - feszültségekkel

Baráti vita - feszültségekkel
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Lettország fővárosában, Rigában rendezik csütörtökön az EU Keleti Partnerség programjának csúcstalálkozóját. Az állam- és kormányfők, köztük Orbán

Lettország fővárosában, Rigában rendezik csütörtökön az EU Keleti Partnerség programjának csúcstalálkozóját. Az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor részvételével rendezett konferencia témái között szerepel az ukrajnai konfliktus és a feszültség Oroszország és Európa között.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az unió 2009-ben indította el a Keleti Partnerséget olyan országok számára, amelyek a jövőben csatlakoznának a szervezethez. A jelenlegi tagok: Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország, Belarusz és Azerbajdzsán.

A partnerek, alapvető közös céljaikkal együtt sem értenek egyet mindenben, ez pedig némi feszültségforrás a konferencia előtt.

Ukrajna, Grúzia, Moldova például azt szeretné, ha a rigai tanácskozáson az unió állam- és kormányfői elismernék jogukat a csatlakozáshoz

De Vaira Vike-Freiberga, az egykori lett államfő úgy véli, ezek az országok még nem érettek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

- Ne azt nézzék, hogy az Európai Unió a fény az alagút végén, hanem azt, hogy mit kell tenniük azért, hogy odaérjenek. Mondjuk, hogy unió a a hab a tortán, de a tortát még meg kell sütniük – fogalmazott a politikus.

Néhány tagállam, mint Franciaország és Németország nem támogatja az ukrán és grúz javaslatot, amely pontos menetrendet vázolna fel a a csatlakozásig.

Oleh Ribacsuk, volt ukrán miniszterelnök-helyettes, jelenleg emberi jogi aktivista azt mondja: Ukrajnának nem kéne túlzott igényeket támasztania az unióval szemben.

- Néha már valóban otthon érezzük itt magunkat, mintha valaminek a részei volnánk, hasonló értékeket vallanánk. De azzal nem értünk egyet, hogy az ukrán kormányok zsarolják az Uniót, hogy többet kapjon, mint amit ez a kormány egyelőre megérdemel – mondta Ribacsuk.

Más partnerségi országok, mint Örményország vagy Belarusz nem akarja a záródokumentumban elítélni Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt. (Moszkva korábban orosz-ellenesnek minősítette a konferenciát.)

Janisz Urbanovics, oroszbarát lett parlamenti képviselő éppen ezért megfigyelőnek hívná meg Oroszországot Rigába.

- Én megértem az oroszok aggályait, akik gyanakodva figyelik, mi zajlik a határaik mellett – mondja.

Többen többet várnak Rigától – fogalmaz az Euronews tudósítója. Ukrajna, Moldova és Grúzia például diplomáciai lpéseket ígérnek, ha a csúcstalálkozó nem hoz erdeményt számukra. Kijev is jelezte, ebben a formában nem írja alá a záródokumentumot Ez viszont az egész Keleti Partnerség végét jelentheti.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

München után és Budapest előtt Pozsonyban járt az amerikai külügyminiszter

Kallas válasza az amerikai külügyminszternek: Európát nem fenyegeti civilizációjának pusztulása

Magyar Péter: Az szavazzon a Fideszre, aki azt szeretné, hogy Orbán Viktor leskelődjön a hálójában