Egy új felmérés szerint a Reform UK szavazói az egyetlen politikai csoport, amelyikben nincs többsége annak az álláspontnak, hogy legkésőbb 2050-ig el kell érni a zéró kibocsátást.
Az Egyesült Királyságban drasztikusan visszaesett a nettó zéró kibocsátás elérésével és a klímapolitikák támogatásával kapcsolatos „sürgősségérzet” – derül ki egy friss felmérésből.
2019-ben az Egyesült Királyság lett az első nagy gazdaság a világon, amely törvényt fogadott el arról, hogy megszünteti hozzájárulását a globális felmelegedéshez. Az ambiciózus cél jogilag kötelezi az országot arra, hogy 2050-re minden üvegházhatású gáz kibocsátását nettó zéró szintre csökkentse, szemben a korábbi, az 1990-es szinthez képest legalább 80 százalékos csökkentést előirányzó céllal.
Theresa May konzervatív kormányzása alatt a nettó zéró cél azt is szolgálta, hogy a „zöldgalléros” munkahelyek számát kétmillióra növeljék, és 2030-ra évi 170 milliárd fontra (mintegy 195,32 milliárd euróra) futtassák fel az alacsony kibocsátású gazdaságot.
Hogyan változik a nettó zéróhoz való brit hozzáállás
2021-ben a felmérések szerint a brit lakosság 54 százaléka gondolta úgy, hogy a brit kormánynak a 2050-es határidő előtt kellene elérnie a nettó zérót. Mostanra ez az arány mindössze 29 százalékra esett vissza.
A King’s College London Policy Institute-ja, az Ipsos és a Centre for Climate Change and Social Transformations által készített tanulmány* azt is megállapította, hogy azok aránya, akik úgy érzik, hogy az Egyesült Királyságnak vagy nincs szüksége arra, hogy 2050-re elérje a nettó zérót, vagy egyáltalán nem is kellene ilyen célt kitűznie, ugyanebben az időszakban 9-ről 26 százalékra nőtt.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy 2024 és 2025 között csökkent a támogatottsága az olyan, klímaalapú politikáknak, mint a forgalomcsillapított lakóövezetek, a gyakrabban repülőkre kivetett adók, az elektromos járművek (EV-k) vásárlásához nyújtott támogatások és a környezetkárosítóbb élelmiszerekre kivetett adó.
Ezzel párhuzamosan egyes intézkedésekkel szemben ma már többen vannak ellenzők, mint támogatók, ami a korábbi attitűdökhöz képest „éles fordulatot” jelez.
Mely pártok ellenzik leginkább a nettó zérót?
A 2024-es Reform UK-szavazók az egyetlen olyan politikai csoport, ahol nincs többségben azok száma, akik támogatják a nettó zéró elérését 2050-re vagy annál korábban. Ők voltak azok is, akik a legkevésbé támogatták a különféle klímapolitikákat, és az egyetlen csoport, amelyben kevesebb mint a fele mondja azt, hogy aggódik a klímaváltozás miatt.
A Reform UK és a Konzervatív Párt szavazói körében volt a legnagyobb elmozdulás a klímaváltozás elleni fellépés lassítását pártoló álláspont felé. A 2024-es konzervatív szavazók 49 százaléka most olyan pártot részesít előnyben, amely lassítaná a cselekvést, szemben a 2024-es 39 százalékkal. A Reform UK szavazói körében ez az arány jelenleg 68 százalék – a korábbi 54 százalék után.
A Zöldek, a Liberális Demokraták és a Munkáspárt szavazói ezzel szemben „viszonylag következetesen” kitartanak amellett, hogy olyan pártot részesítsenek előnyben, amely határozottan fellép a klímaváltozás ellen – teszi hozzá a felmérés.
Bár minden korosztályban többségben vannak azok, akik támogatják a nettó zéró 2050-ig történő elérését, a 16–34 évesek körében a célt támogatók aránya a 2021-ben mért 59 százalékról 2050-re 37 százalékra csökkent.
Az idősebb korosztályoknál nőtt a legjobban az ellenzők aránya: 35 százalékuk mondja most azt, hogy a célra nincs szükség 2050-re – vagy egyáltalán. Ez 24 százalékpontos emelkedés 2021-hez képest.
Összességében ugyanakkor a felmérés szerint a válaszadók jelentős többsége (64 százalék) még mindig úgy véli, hogy a kormány nettó zéró céljának legalább 2050-re kell szólnia, ha nem korábbra.
A nettó zéró körüli brit „kultúrharc”
„Ez a kutatás jól mutatja, mennyire visszaesett a közvélemény sürgősségérzete a klímaügyi cselekvéssel kapcsolatban” – mondja Bobby Duffy professzor, a King’s College London Policy Institute-jának vezetője.
„Azok aránya, akik szerint 2050 előtt kellene elérnünk a nettó zérót, 2021 óta csaknem a felére esett, és ebben az időszakban minden olyan klímapolitika támogatottsága csökkent, amelyet nyomon követtünk.”
Duffy szerint meggyengült az emberekben az a sürgősségérzet és a hajlandóság is, hogy olyan politikákat támogassanak, amelyek a mindennapi életüket vagy pénzügyeiket érinthetik. Úgy véli, ez az eltolódás azzal függ össze, hogy a klímapolitika egyre inkább a tágabb kultúrharc vitáiba gabalyodik bele.
Valójában a brit közvélemény ma már nagyobb feszültséget érzékel a klímaszkeptikusok és a klímahívők között, mint a Brexit mellett vagy ellen szavazók között.
„Ezt tükrözi a kialakulóban lévő politikai megosztottság is: a Reform UK szavazói minden más csoporttól elkülönülnek, hiszen mindössze egynegyedük támogatja a nettó zéró elérését 2050-re vagy korábban, és kevesebb mint a felük mondja azt, hogy egyáltalán aggódik a klímaváltozás miatt” – teszi hozzá Duffy.
Gideon Skinner, az Ipsos brit politikai részlegének igazgatója szerint az olyan kérdések, mint az infláció, a bevándorlás vagy az állami egészségügyi szolgálat (NHS) helyzete uralják a közvélemény mindennapi aggodalmait – és ezzel háttérbe szorítják a klímaváltozást.
„Ez az egyes klímapolitikák támogatottságában is megmutatkozik, különösen ott, ahol nehezebb, fájdalmasabb kompromisszumokat igényelnek” – tette hozzá.
Tehet-e minderről a brit média?
A felmérés néhány hónappal az után látott napvilágot, hogy egy tanulmány kimutatta: a brit médiapiac legbefolyásosabb szereplői nem tudják kellőképpen összekapcsolni a nettó zérót és a klímaváltozást.
Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) megbízásából készült elemzés szerint az Egyesült Királyság országos napilapjaiban egyre több olyan cikk jelenik meg a nettó zéróról, amelyben egyáltalán nem említik a klímaválságot, noha a kettő szorosan összefügg.
A kutatók szerint eredményeik azt mutatják, hogy a klímaváltozást „elválasztják” a kibocsátások növekedésének megállítását célzó megoldástól, miközben továbbra is alacsony a lakosság tájékozottsága arról, hogy valójában mit is jelent a nettó zéró.
Az elemzés szerint a jogszabály elfogadása előtti évben kilenc nagy lap minden olyan cikkének 100 százaléka, amelyben legalább háromszor (a címben is) szerepelt a „nettó zéró” kifejezés, említést tett a „klímaváltozásról” vagy hasonló fogalmakról, például a „globális felmelegedésről” is. 2024-re azonban ez az arány mindössze 59 százalékra zuhant.
2024-ben az elemzett cikkek közül 323 olyan volt, amelyben a „nettó zéró” kifejezés legalább háromszor – a címben is – szerepelt, de a szövegben sehol nem utaltak a klímaváltozásra vagy hasonló fogalomra.
Ezeknek nagyjából a fele (166) a The Telegraphban jelent meg. Ugyanabban az évben 88 olyan cikk volt, amelyben a „nettó zéró” kifejezés legalább ötször előfordult anélkül, hogy összekapcsolták volna a klímaváltozással. A The Times a minőségi napilapok közül a legalacsonyabb arányban – 64 százalékban – említette a klímaváltozást.
*A tanulmányt 2025 augusztusában végezték, egy 4027, 16 éves vagy annál idősebb ember bevonásával készült reprezentatív felmérés alapján.