Olaszországban élő farkasok száma jelenleg 3 000–3 500; az 1970-es évek elején az országban a kihalás szélén álltak.
Január elején virálissá vált egy videó, amelyet az észak-olasz Pesaro egyik lakóutcájában készítettek. Az autó belsejéből készült felvételen látszik, ahogy egy farkas néhány méterre elszalad, a háttérben egy bár fényei, majd eltűnik egy mellékutcában.
Az elmúlt hetekben tucatnyi hasonló észlelés történt Romagna régió városi területein, köztük Rimini és Cesena városaiban.
A közösségi médiában terjedő felvételeken farkasok láthatók, amint házak mellett sétálnak; egy felvétel még azt is megörökíti, ahogy egy háromtagú falka az utcán felfal egy macskát.
A már-már megszokottá vált észlelések vitát gerjesztettek a visszatérő vadállományról és annak emberekre gyakorolt problémás hatásáról. Az együttélés kérdése más európai országokban, így Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is kiéleződött.
Farkasfalka kényszerített bezárásra egy olasz repülőteret
Január 6-án a regionális Rimini Fellini repülőtér leállította minden induló és érkező járatát. Nem a télies időjárás okozta a problémát, amely más európai csomópontokat érintett, hanem egy négy farkasból álló falka, amelyet a kifutópálya közelében észleltek.
Szerencsére csak egy járatot érintett az eset, mivel a repülőtér télen csökkentett üzemmódban működik. A nagyobb kérdés azonban az volt, miért jelentek meg egyáltalán az állatok.
Pier Claudio Arrigoni, a környék vadbiológiai és vadászati szakértője azt mondta a helyi médiának, hogy az immár két éve a térségben jelen lévő farkasokat feltehetően a repülőtér környéki nyulak vonzották oda, miután a hó elűzte őket megszokott vadászterületeikről.
Lakosok „farkasvészhelyzeti” bizottságot alakítottak
Ugyanez a kérdés foglalkoztatja az ijedt lakosokat is, és Rimini külön „Farkas-ügyfélszolgálatot” hozott létre a bejelentések kezelésére.
Tania Bascucci, a természetkutató, aki az ügyfélszolgálaton dolgozik, szerint a szemeteszsákok, konténerek és még a kertekben hagyott kutyatáp is a városokba vonzza a farkasokat.
Elmondása szerint az emberek elleni támadások ritkák, és csak akkor fordulnak elő, amikor a farkasok túlságosan hozzászoknak az emberi jelenléthez, és elveszítik természetes félelmüket.
A kutyákat, juhokat, kecskéket és más haszonállatokat viszont megtámadják, mert könnyű zsákmányt jelentenek.
„Tanácsunk, hogy éjszakára zárt karámba vigyék az állatokat” – mondta a helyi médiának. „A hagyományos „farkas elleni” karámot körülbelül 45 fokban be kell hajlítani, hogy az állat ne tudjon átmászni rajta.”
Az efféle tanácsok azonban nem mindenkit elégítenek ki.
Riminiben a lakosok „farkasvészhelyzeti” bizottságot hoztak létre, kritikus problémaként a farkaspopuláció növekedésére mutatnak rá.
Az olaszországi farkasállomány ma 3000–3500 egyedre tehető; az 1970-es évek elején a faj a kihalás szélére sodródott az országban.
„Dönteni kell, hogy a területünket a farkasokra vagy az emberekre bízzuk; együttélés nincs” – áll a szókimondó közleményben.
„Nem ismerjük a farkasokat, mert legalább 100 éve nincsenek itt. Akkoriban a gazdák sörétes puskát hordtak, és voltak fizetett „farkasvadászok”, akiket azért fizettek, hogy eltávolítsák őket.”
A frusztrációt az hatja, hogy a hatóságok azt tanácsolják: éjszaka tartsák bent a háziállatokat, vagy építsenek biztonságosabb külső karámokat.
„Most azt akarják elhitetni velünk, hogy mi vagyunk a probléma. Kénytelenek lennénk 2–3 méter magas kerítéseket, föld alatti akadályokat, elektromos védelmet és szögesdrótot (ez utóbbi gyakran tiltott), telepíteni, és a kutyákat, macskákat bezárva tartani” – folytatódik a közlemény.
„Csakhogy vidéken a kutyák őrzőkutyák, nem társak; a macskákat pedig azért tartják, hogy távol tartsák az egereket és a patkányokat.”
„A farkasok jelenléte érték”
Az észlelések és állattámadások sorozata ellenére a természetvédő szervezetek a farkasok visszatérésének előnyeit hangsúlyozzák.
A Rimini székhelyű WWF helyi szervezete szerint a farkasok jelenléte „érték”.
„Helyreállítja az egyensúlyt az adott területen, és korlátozza a drámaian megnövekedett vaddisznóállományt” – tették hozzá.
A helyi hatóságok szerint ez a megközelítés ellentétes az európai közhangulattal. Tavaly az Európai Parlament az EU farkasvédelmi státuszát a „szigorúan védett” kategóriából a „védett” kategóriába sorolta át.
Ez azt jelenti, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kaptak a farkaspopulációk kezelésében, az emberrel való együttélés javítására és az EU-ban növekvő farkasállomány hatásának mérséklésére.
Emellett jobban tudnak majd az adott térségi sajátosságokhoz igazított intézkedéseket hozni.
Az Emilia–Romagna régió hatóságai szerint azonban Olaszország országos kezelési terve, amelynek betartására a régiók kötelesek, 2002 óta nem változott, és nem veszi figyelembe a farkas európai szintű leminősítését, vagyis hogy már „védett faj”.
A hónap végén a helyi polgármesterek, a rendőrfőkapitány és a Carabinieri erdészeti rendőrsége egyeztetést tart a visszaszorítási stratégia felülvizsgálatáról.