Tudósok felvázolták az „első lépést” a húshoz köthető kibocsátások mérséklésében, úgy, hogy közben ne szökjenek az egekbe az élelmiszerárak.
Egyre erőteljesebbek a húsadóra vonatkozó felhívások, mivel mind több bizonyíték mutatja, hogy szénintenzív étrendjeink felmelegítik a bolygót.
Élelmiszeripar és mezőgazdaság a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felel, és csak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésétől marad el. A Nature folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmány szerint az, ahogyan az emberek előállítják és fogyasztják az élelmiszereket, 2100-ig csaknem 1 °C-kal növelheti a Föld légkörének felmelegedését az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.
A hús, különösen a marha- és a bárányhús, a kutatók szerint gyakran az egyik legnagyobb környezeti károkozó. A CO2 Everything adatai szerint egy 100 grammos adag marhahús 78,7 kilométernyi autózásnak felel meg, és 15,5 kilogramm CO2-egyenértékű kibocsátást okoz.
Ennek ellenére az EU-nak nincs konkrét terve a húsadó bevezetésére vagy arra, hogy ösztönözze a tagállamokat a túlnyomórészt növényi alapú étrendre való átállásra, pedig ez a lépés 15 százalékkal csökkenthetné a mezőgazdasági kibocsátásokat.
Milyen lenne a húsadó?
A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) új tanulmánya az étrendek ökológiai lábnyomát, valamint azokat a szakpolitikai lehetőségeket vizsgálja, amelyek ellensúlyozhatják azt.
Charlotte Plinke, a PIK kutatója és a tanulmány szerzője úgy fogalmaz: „Közgazdasági szempontból a termelés során keletkező, termékkel összefüggő környezeti költségeket a végső árhoz kellene hozzáadni.”
„Ez azt jelentené, hogy minél több CO2-t bocsátanak ki, annál drágább lenne.”
Plinke szerint azonban az európaiak által fogyasztott élelmiszerek „hatalmas változatossága” miatt egy ilyen rendszer bevezetése „nagyon összetett” lenne, és rövid távon nem is lenne életszerű.
A kutatók ezért úgy vélik, hogy a legegyszerűbb megoldás az, ha az általános forgalmi adót (áfa) a hústermékekre célozzák. A szupermarketekben vásárolt élelmiszerekre gyakran csökkentett kulcs vonatkozik az éttermekben és kávézókban árusított ételekhez képest (bár vannak kivételek).
Németországban például a boltban vásárolt élelmiszerekre 7 százalékos áfa vonatkozik a 19 százalék helyett, ami segít alacsonyan tartani az árakat. 2023-ban a 27 uniós tagállamból 22 a hús vásárlására is csökkentett adókulcsot alkalmazott.
A kutatók megállapították, hogy ha a húsra a standard áfakulcsot alkalmaznák, az az élelmiszer-fogyasztás okozta környezeti károkat a kárkategóriától függően 3,48 és 5,7 százalék között mérsékelhetné.
Ezt feltehetően az eladások csökkenése váltaná ki, ami a fogyasztókat több gyümölcs és zöldség vásárlására ösztönözhetné. Az University College London 2025-ös tanulmánya szerint, ha a hús- és tejtermékekre a teljes áfakulcsot alkalmaznák, az EU-országokban mindkét termékcsoport fogyasztása heti egy adaggal csökkenne. Az Egyesült Királyságban ez a visszaesés megduplázódna, heti két adagra mindkét élelmiszercsoport esetében.
Mennyibe kerülne a húsadó?
A húsra vonatkozó csökkentett áfakulcs megszüntetése átlagosan mintegy 109 euróval növelné az uniós háztartások éves élelmiszer-kiadásait. A kutatók szerint ezt azonban ellensúlyozná a háztartásonként 83 eurónyi többlet adóbevétel, amelyet elvben fejenkénti kifizetéssel megvalósított szociális kompenzáció finanszírozására lehetne fordítani.
Ez azt jelentené, hogy az ilyen intézkedés a nettó éves költségeket háztartásonként mindössze 26 euróval növelné.
A kutatók ezután olyan forgatókönyvet is kiszámoltak, amelyben az állam egységes árkülönbséget határoz meg az egyes termékekhez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke alapján. Úgy becsülték, hogy egy általános, nagyjából 52 euró/tonna CO2-egyenértékű pótdíj ugyanannyi, élelmiszerhez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerülését segítené, mint a húsra vonatkozó áfakedvezmény megszüntetése.
Michael Sureth, a tanulmány szerzője szerint: „Egy ilyen átfogó árjelzés még az üvegházhatású gázokon túli környezeti hatásokat is valamivel jobban mérsékelné, mint a húsra irányuló, áfaalapú árjelzés.”
Idővel ezt az árkülönbséget tovább lehetne növelni, hogy a húsipari termékek más, a klímára és a biodiverzitásra gyakorolt hatásait is figyelembe vegye, és végső soron forrást teremtsen ezek kezelésére.
Sureth hozzátette, hogy erős szociális kompenzációval a nettó költségek tovább csökkenhetnének, így az átlagos uniós háztartás évente mindössze 12 euróval járna rosszabbul.