Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Love Island a gyíkoknak: kritikusan veszélyeztetett iguánák gyarapodnak a párosító programnak hála

A kis-antillai leguán kritikusan veszélyeztetett faj. A Kelet-Karib-térségben elterjedési területének nagy részéről eltűnt.
A kis-antillai leguán kritikusan veszélyeztetett faj, amely a kelet-karibi térségben elterjedési területének nagy részéről eltűnt. Szerzői jogok  Andrew Snyder / Re:wild
Szerzői jogok  Andrew Snyder / Re:wild
Írta: Rebecca Ann Hughes
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A kis-antillai leguán kritikusan veszélyeztetett faj, és szerte a Kelet-Karib-térségben elterjedési területének jelentős részéről már eltűnt.

Anguillához közeli, kicsi és lakatlan Prickly Pear East szigetecske aligha nevezhető romantikus üdülőhelynek, ahol fiatal szerelmesjelöltek keresik a párjukat.

De a kis-antillai leguán számára pontosan azzá vált.

Egy ambiciózus, a Karib-térségen átívelő párosítási programnak köszönhetően sikerült új állományt létrehozni a szigeten. A kritikusan veszélyeztetett hüllő egyedszáma most gyors ütemben növekszik.

Természetvédők léptek közbe a kritikusan veszélyeztetett leguán megmentéséért

A kis-antillai leguán kritikusan veszélyeztetett faj, amely a Kelet-Karib-térség nagy részéről eltűnt.

A világon kevesebb mint 20 ezer felnőtt egyede él, és ez a szám csökken. Eredetileg a Kis-Antillák számos szigetén előfordult, mára azonban kihalt Antiguán, Barbudán, Saint Kittsen, Nevisen és Saint Martinon, és Guadeloupe, Saint-Barthélemy és Martinique területének nagy részéről is eltűnt.

„A Prickly Pear East a remény fénye lett ezeknek a gyönyörű gyíkoknak.”
„A Prickly Pear East a remény fénye lett ezeknek a gyönyörű gyíkoknak.” Andrew Snyder / Re:wild

A legnagyobb veszélyek közé az invazív, idegen fajok tartoznak, különösen a közönséges zöld, illetve a csíkozott farkú leguán, egy tekintélyes méretű gyík, amely akár kétméteresre is megnő. Gyorsan szaporodik, hibridizál a kis-antillai leguánnal, és kiszorítja azt.

A kutatók az idegenhonos leguánokat olyan betegségek terjedéséhez is kötik, amelyek legyengítik és elpusztítják az őshonos hüllőket.

2016-ban, amikor az invazív leguánok gyorsan elszaporodtak Anguilla főszigetén, az Anguilla National Trust természetvédői megkezdték az utolsó kis-antillai leguánok áttelepítését a szárazföldről egy idegen fajoktól mentes szigetecskére, a Prickly Pear Eastre. Összesen 23 egyedet vittek át.

Mivel felismerték, hogy egy ilyen kicsi állomány beltenyésztésben szenvedhet, a természetvédelemcsapata felvette a kapcsolatot Dominika Erdészeti, Vadvédelmi és Parkok Osztályával, és fiatal kis-antillai leguánokat kértek Dominikából, hogy növeljék a Prickly Pear Easten élő leguánok genetikai sokféleségét. Dominika kormánya rábólintott, és megszerezték az engedélyeket.

Tíz egészséges, fiatal kis-antillai leguán Dominikából, a természetvédők kíséretével, 2021 elején felszállt egy kis repülőgépre, és Anguillába repült párkeresésre. A szerelemre vágyó leguánokat a Prickly Pear Easten engedték szabadon, hogy új életet kezdjenek, és segítsenek megmenteni fajtájukat.

„Reményfény ezeknek a gyönyörű gyíkoknak”

Kevesebb mint öt év elteltével az új felmérések igazolják, hogy a munkának megvan az eredménye: a Prickly Pear Easten több mint 300 felnőtt és fiatal egyedet számoltak össze. A sziget ma a világ mindössze öt olyan helyének egyikét jelenti, ahol a kis-antillai leguánok gyarapodnak, és invazív idegen fajoktól védve élhetnek.

„A Prickly Pear East a remény fénye lett ezeknek a gyönyörű gyíkoknak, és bizonyítja, hogy ha esélyt adunk az őshonos vadon élő állatoknak, tudják, mi a dolguk” – mondja Jenny Daltry, a Fauna & Flora és a Re:wild természetvédelmi szervezetek Karib-szövetségének igazgatója.

Egy Dominikából származó kis-antillai leguán egészségügyi vizsgálaton esik át, mielőtt áttelepítik a Prickly Pear Eastre
Egy Dominikából származó kis-antillai leguán egészségügyi vizsgálaton esik át, mielőtt áttelepítik a Prickly Pear Eastre Farah Mukhida/Anguilla National Trust

Az eddigi sikerre alapozva az Anguilla National Trust a Fauna & Flora és a Re:wild támogatásával létrehozott egy második visszatelepítési helyszínt a kis-antillai leguánok számára Anguilla főszigetén.

A Fountain Nemzeti Parkot kártevőálló kerítéssel vették körbe, hogy kizárják a káros invazív fajokat, köztük a macskákat, kutyákat és a közönséges zöld leguánokat. A tervek szerint 2026-ban ide is visszatelepítik a kis-antillai leguánokat, az alapító egyedek egy részét pedig a Prickly Pear Eastről helyezik át.

Anguilla lakóinak története a természeti örökségük helyreállításáról

Az érintett csoportok szerint a helyi közösségek bevonása kezdettől fogva elengedhetetlen volt a projekt sikeréhez.

Amikor az Anguilla National Trust elkezdte a leguánok védelmével kapcsolatos munkáját, az anguillai lakosok észlelések bejelentésével segítettek, így a terepen dolgozó csapat célzottabban kereshetett.

Helyi önkéntesek is részt vettek a leguánok ellátásában, amíg a szabadon engedés előtt genetikai vizsgálatok miatt fogságban tartották őket, és segítették az áttelepítéseket 2016-ban és 2021-ben, Dominikából érkező önkéntesekkel együtt.

„Ez nemcsak a leguánok szerelmi története, akik próbálják újra felépíteni állományukat, hanem Anguilla lakóié is, akik azon dolgoznak, hogy helyreállítsanak valamit a természeti örökségünkből” – mondja Farah Mukhida, az Anguilla National Trust ügyvezető igazgatója.

„A kis-antillai leguánok nemcsak fontos magterjesztők, hanem az anguillai kultúra meghatározó részei is. A Fountain Nemzeti Parkba tervezett visszatelepítéssel azt reméljük, hogy nemcsak helyreállíthatjuk a leguánok természetes ökológiai szerepét egy megújított élőhelyen, hanem segíthetünk az embereknek újra kapcsolódni a természethez, a kis-antillai leguánt zászlóshajó fajként és kapcsolódási pontként használva.”

Dominika erdészeti szakemberei is kulcsszerepet játszottak a helyreállításban, ami jól mutatja, mennyire fontos a határokon átívelő együttműködés a természetvédelmi erőfeszítésekben.

„Dominikában él a legnagyobb kis-antillai leguánállomány, de erre is nyomást gyakorolnak az invazív, csíkozott farkú leguánok” – mondja Minchinton Burton, az Erdészeti, Vadvédelmi és Parkok Osztályának igazgatója.

„Amikor a karibi szigetek ennyi kihívással néznek szembe, különösen fontos összefogni értékes vadon élő állataink védelméért és helyreállításáért. Nagy örömünkre szolgál, hogy a legutóbbi együttműködésünk Anguillával ilyen sikeres volt.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Applikációk a fenntartható halvásárlási szokások érdekében

2100-ra hipertrópusi éghajlat lehet az Amazonas mentén - ezt a fák nem élnék túl

A gazdasági növekedés évtizedeken át növekvő kibocsátással járt, most „az ellenkezője történik”