Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Gepárdok spermabankja - egyszer majd megmentheti a gepárdot a kihalástól

Egy gepárd leereszkedik egy dombtetőről a kenyai Maasai Mara szavannáján.
Egy gepárd leereszkedik egy földhalom tetejéről a kenyai Maasai Mara szavannáján. Szerzői jogok  AP Photo/Ben Curtis, File
Szerzői jogok AP Photo/Ben Curtis, File
Írta: Gerald Imray és AP
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Reális félelem, hogy a gepárdok egy napon a kihalás szélére sodródhatnak, és megmentésükhöz mesterséges szaporításra lesz szükség.

Az amerikai zoológus, Laurie Marker 35 éve gyűjt és tárol mintákat egy namíbiai gepárd-spermabankban, abban reménykedve, hogy a természetvédőknek sosem kell majd felhasználniuk őket.

A szakember attól tart, hogy a világ leggyorsabb szárazföldi emlőse egyszer a kihalás szélére kerülhet, és megmentéséhez mesterséges szaporításra lesz szükség.

A dél-afrikai Namíbiában alapított Cheetah Conservation Fundnál működő spermabank tulajdonképpen egy „befagyasztott állatkert” a gepárdok számára. A vadon élő nagymacskák száma az elmúlt 50 évben riasztó mértékben csökkent.

„Semmit sem teszünk addig, amíg nincs rá szükség. És soha nem szeretnénk odáig eljutni” – nyilatkozta a zoológus a The Associated Pressnek a namíbiai Otjiwarongo melletti kutatóközpontban, amelyet 1990-ben létesített.

A vadonban már kevesebb mint 7 ezer gepárd maradt, számuk nagyjából annyi, mint a kritikusan veszélyeztetett fekete orrszarvúé. A világon csak mintegy 33 gepárdpopuláció él, elszórt foltokban, főként Afrikában, és ezek többségében száznál is kevesebb egyed található - mondta Marker.

Miért veszélyeztetettek a gepárdok?

Akárcsak sok más faj, ezek a macskafélék is veszélyben vannak az élőhelyek pusztulása, az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok és az illegális állatkereskedelem miatt. Zsugorodó, elszigetelt csoportjaik miatt génállományuk is szűkül, mivel a kis populációk folyamatosan egymás között szaporodnak, ami a szaporodóképességükre is kihat.

Világszerte a vadon élő gepárdok száma az elmúlt fél évszázadban 80 százalékkal csökkent, és történelmi elterjedési területük 90 százalékáról kiszorultak.

A tudósok úgy vélik, hogy a gepárdok már a legutóbbi jégkorszak végén, mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt is csak hajszál híján kerültékel a kihalást - akkor csökkent először a génállományuk.

Marker szerint a genetikai sokféleség hiánya, valamint az a tény, hogy a gepárdok spermiumainak 70-80 százaléka rendellenes, azt jelenti, hogy a jövőben segítségre szorulhatnak.

„Úgyhogy egy spermabank teljesen logikus, ugye?” - mondta Marker.

Gyakori természetvédelmi módszer

A sperma tárolása nemcsak a gepárdok esetében bevett megoldás a vadon élő állatok világában. A természetvédők más fajoknál is kidolgozták ezt a módszert, többek között elefántoknál, orrszarvúaknál, antilopoknál, más nagymacskáknál, madaraknál és még sok másnál.

Az állatszaporodási kutatások jelentősége jól látszik az északi szélesszájú orrszarvú megmentéséért folytatott kétségbeesett küzdelemben.

Az északi szélesszájú orrszarvúból mindössze két egyed maradt, mindkettő nőstény, így a faj gyakorlatilag funkcionálisan kihalt, természetes szaporodásra nincs esély. Egyetlen reményük a mesterséges szaporítás, mégpedig olyan északi szélesszájú orrszarvú-sperma felhasználásával, amelyet évekkel ezelőtt gyűjtöttek be és fagyasztottak le.

Mivel a két megmaradt északi szélesszájú orrszarvú, egy anya és lánya, nem tud vemhességet kihordani, a tudósok megpróbálták északi szélesszájú orrszarvú embrióit déli szélesszájú orrszarvú béranyákba ültetni. A béranyáknak eddig egyetlen vemhességet sem sikerült kihordaniuk, de a természetvédelmi csapat elkötelezte magát amellett, hogy minden akadállyal dacolva tovább próbálkozzon a faj megmentésével.

Más erőfeszítések a mesterséges szaporítás terén sikerrel jártak. Ilyen például az a program, amely fekete lábú görények mesterséges szaporításával foglalkozik, miután az Egyesült Államokban, Wyomingban egyetlen vadon élő populációra zsugorodtak.

Végső megoldás egy kihalás szélére sodródott faj számára

Marker nem fogja be erőszakkal a karcsú, óránként 112 kilométeres sebességre képes gepárdokat, hanem akkor vesz spermamintát, amikor adódik rá alkalom. Namíbiában elsősorban a gazdák jelentik a gepárdokra a veszélyt, akik a haszonállataikat védik. Markert és csapatát gyakran hívják sérült vagy befogott gepárdokhoz, ellátásuk és szabadon engedésük közben a szakember mintát tud venni.

Elpusztult egyedekből is lehet spermamintát venni.

„Valójában minden egyes gepárd nagyon kevés gén egyedi keveréke. Igyekszünk olyan sok állatból mintát venni, amennyiből csak lehet” mondta Marker.

A mintegy 400 gepárdtól származó, és folyamatosan gyarapodó mintákat jelenleg folyékony nitrogénben tárolják, igen alacsony hőmérsékleten, a Cheetah Conservation Fund laboratóriumában. A kutatás semmiféle mesterséges megtermékenyítést nem foglal magába, mivel Namíbiában nem engedélyezett a vadállatok tenyésztése fogságban.

Ha a gepárdok ismét a kihalás szélére kerülnének, az első tartalékot az a mintegy 1 800 egyed jelentené, amelyet állatkertekben gondoznak, illetve másutt tartanak. A gepárdok azonban rosszul szaporodnak fogságban, ezért a spermabank - akárcsak az északi szélesszájú orrszarvú esetében - a végső megoldás lehet.

„Enélkül nem sok esélyünk lenne” - vélte Laurie Marker.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Dél-Afrika gepárdokkal segíti ki Indiát és Mozambikot

Veszélyben a szaharai gepárd, a szumátrai tigris és a hegyi gorillák

Kampány a gepárdok védelmében