Az óceánok védelmére szólítottak fel a nizzai UNOC3-konferencián részt vevő aktivisták, szakértők és EP-képviselők.
HIRDETÉS
Az óceánnak alapvető fontosságú szerepe van a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozásában. A víztükör a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 30 százalékát és az amiatti hőtöbblet 90 százalékát felfogja, de ezt eddig jórészt figyelmen kívül hagyták a klímaváltozás megfékezéséről szóló eszmecseréken. Pedig az óceánok az elszenvedői a szén-dioxid-túltengés következményeinek, többek között a savasodásnak és a vízhőmérséklet emelkedésének. Ezek jelentős hatással vannak az ökoszisztémákra, az ezekre támaszkodó közösségekre és az óceán éghajlatszabályozó szerepére.
"A földgolyó lángol. Óceánjaink forrnak. A tudósok arról beszélnek, hogy még az óceánjaink is hőhullámoktól szenvednek, és mivel emelkedik a tengerszint, az elmerülés fenyeget bennünket" - mondta Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ óceáni konferenciájának (UNOC) plenáris ülésén, a dél-franciaországi Nizzában.
A konferencián Macron szerint "példátlan mozgósítás" zajlott az óceánokért, amelyen A nemzetközi fórumon, amelyen több mint 120 ország képviselői és 10 ezer ember vett részt, határozottan szorgalmazták, hogy az óceánokról is legyen szó az éghajlatváltozásról és a biológiai sokféleségről szóló tárgyalásokon.
Elhangzott, hogy az óceánok helyzete a novemberi brazíliai COP30 éghajlat-változási konferenciát is legyen a kiemelt témák között, ami nagy változást jelentene a korábbi megbeszélésekhez képest. Még a Párizsi Megállapodás - a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartását célzó, mérföldkőnek számító egyezmény - is csak egyszer említi az óceánokat, megállapítva, hogy az összes ökoszisztéma integritásának biztosítása fontos.
"Nagyon-nagyon elkéstünk. Sajnos a klímaváltozással foglalkozó konferenciák nem igazán integrálták megfelelően az óceánt a tematikájukba. A tudomány terén igaz, hogy haladunk, de a dolgok politikai oldalát illetően még nagyon-nagyon sok területen kellene felzárkózni" - mondja Louis Lambrechts az Oceano Azul Alapítvány kutatója.
Óceánokról szóló megbeszélések a COP30 előtt
A nizzai csúcstalálkozón Marcon hangsúlyozta az óceán szén-dioxid-megkötési potenciálját és éghajlatszabályozó szerepét. A francia államfő szerint különösen a COP30, az ENSZ 30. klímakonferenciája előtt lépéseket kell tenni az óceánok védelme érdekében.
Louis Lambrechts az Euronews Green-nek elmondta, hogy az éghajlat, a biológiai sokféleség és az óceánok közötti koherencia megteremtése kulcsfontosságú.
"Innen Nizzából nagyon világos üzeneteket kell küldenünk az őszi brazíliai éghajlat-változási konferencia résztvevőinek. Meg kell értetnünk velük, miért olyan fontos, hogy az óceánnal megfelelő módon foglalkozzunk. Bármilyen cél, amelyet az éghajlatváltozással kapcsolatban próbálunk elérni, teljesen irreális lenne, ha az óceán nem lenne a segítségükre" - mondta a kutató.
Isabella Lövin, az Európai Parlament zöld képviselője korábban éghajlat- és környezetvédelmi miniszter volt hazájában, Svédországban. Kormányzati tevékenysége idején sokat dolgozott azért, hogy az óceánok bekerüljenek az éghajlatról szóló beszélgetésekbe, de mint elmondta, a szemléletváltás hosszú időt vett igénybe.
"Az embereknek annyi mindenre kell gondolniuk, mi történik a szárazföldön, az erdőkkel, a légkörrel, a jégmezőkkel és így tovább. Az óceán azonban valójában a két legfontosabb éghajlatszabályozó tényező egyike, ezért sokkal több beszélgetést kell folytatnunk arról, hogyan tudjuk megőrizni az óceánokat annak érdekében, hogy a hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon" - magyarázta.
Ana Vasconcelos, az Európai Parlament centrista képviselőcsoportjának, a Renew Europe-nak a képviselője is politikai kudarcnak tartaná, ha az óceánokat figyelmen kívül hagynánk az éghajlati és gazdasági tárgyalásokon.
"Európának egyértelmű üzenettel kell elmennie a COP30-ra: az óceán nem pusztán háttér, hanem a klímavédelem egyik főszereplője. Azt akarom, hogy az UNOC valódi és konkrét kötelezettségvállalásokat tegyen, amelyek tükrözik a válság mértékét és az óceán szerepét a megoldásban" - mondta.
Szerint ez magában foglalja azoknak az egyértelmű és megvalósítható iránymutatások kidolgozását, amelyek az óceánok globális irányítására vonatkoznak. Fel kell ismerni, hogy az óceán közös erőforrás, amelyet globális együttműködéssel kell megóvni - tette hozzá.
A COP30 előtt Franciaország és Brazília elindította a Kék NDC-kihívást is, amelyben felszólítják az országokat, hogy helyezzék az óceánt a Párizsi Megállapodás céljainak elérésére irányuló terveik középpontjába. Az országoknak szeptemberig kell benyújtaniuk e tervek aktualizált változatát.
Miért vannak veszélyben az óceánok?
Az óceánok éghajlatszabályozó szerepe egyre inkább romlik.
A konferencia kezdetén, június 8-án a tudósok közzétették az első Csillaghal-barométert - az óceánok egészségének értékelését, amelynek célja, hogy megbízható bizonyítékokat szolgáltasson a politikai döntéshozók tájékoztatásához és az óceánok egészségének helyreállításának nyomon követéséhez. A jelentés a tengerszint emelkedésére, a rekordhőmérsékletre és a gyors savasodásra figyelmeztetett.
Ez aggasztó, tekintve, hogy az óceán eddig visszatartotta az éghajlati katasztrófát.
"Ha nem lenne óceán, a szárazföldön 50 Celsius fokkal melegebb lenne, de ezen a világon semmi sincs ingyen. Az óceán a bekerülő felesleges hő hatására változik, és a hőelnyelő képességére a jövőben nem számíthatunk" - magyarázta Robert Blasiak egyetemi docens.
A Stockholmban dolgozó kutató az óceán felmelegedését egy forró vízforralóhoz hasonlítja: sokáig tart, amíg felmelegszik, sokkal tovább, mint a levegő, de sokáig forró marad.
Szerinte a világ e forráspont felé tart, és olyan holt zónákat hoz létre, ahol a tengeri élővilág nem tud életben maradni, akadályozza az ökoszisztémák szén-dioxid-tároló képességét, valamint hatással van a halállományokra és azokra a közösségekre, amelyek a halakra támaszkodnak.
Intézkedés az óceánok védelmében
Bár az óceánban keletkezett károk egy része csak évszázadok múlva állhat helyre, vannak olyan intézkedések, amelyeket már ma megtehetünk a további bajok megelőzése érdekében.
A fenékvonóhálós halászat és a mélytengeri bányászat betiltása azonnali eredményeket hozna - mondja Lévy. Ezek károsítják az óceáni ökoszisztémákat, és a mélytengeri bányászat esetében a lehetséges hatások nagy része még ismeretlen.
Az EU 2023-as tengeri cselekvési terve felszólította a tagállamokat, hogy 2030-ig fokozatosan szüntessék be a fenékvonóhálós halászatot valamennyi védett tengeri területen, mivel a tengerfenék fontos az egészséges tengeri ökoszisztémák megőrzése és az éghajlatváltozás enyhítése szempontjából.
Isabella Lövin szerint az óceánok védelmében a legfontosabb az elővigyázatosság elve, vagyis az olyan tevékenységek elkerülésének gondolata, amelyek olyan károkat okozhatnak, amelyekről még nem tudunk.
"Az elővigyázatossági megközelítést valóban komolyan kell vennünk, mert mi vagyunk a döntéshozók. Mi vagyunk azok, akiket felelősségre fognak vonni. Felelősséggel tartozunk a jövő generációiért" - mondta Lövin az Euronews Green-nek.
Ana Vasconcelos EP-képviselő arra is felszólította az EU-t, hogy vállaljon "központi és hiteles szerepet" a Nemzetközi Tengerfenékhatóság (ISA) júliusi tárgyalásain, hogy az óceánok irányítása összhangban legyen az EU éghajlati és geopolitikai prioritásaival.
Az UNOC előtt az Európai Unió közzétette az óceáni paktumot, amelyben 1 milliárd eurót ígért az óceánok védelmének, a tudománynak és a fenntartható halászatnak a támogatására. Az EU azt is bejelentette, hogy 2027-ben javaslatot tesz egy óceánjogi aktusra, amelynek célja a tengeri területrendezés megerősítése és korszerűsítése a paktum prioritásainak - például az óceánok egészségének helyreállítása, a kék gazdaság kiépítése, valamint a kutatás és a tudás előmozdítása - megvalósítása érdekében.
Bár a javaslat nem volt olyan ambiciózus, mint amilyennek egyesek szerették volna - mivel nem világos, honnan lesz rá 1 milliárd euró, és konkrét védelmi intézkedések sem szerepelnek benne -, széles körben üdvözölték, hogy az óceánok újra a beszélgetés tárgyát képezik, és hogy a különböző óceánpolitikákat összekapcsolják.
A nizzai eszmecserén nem mindenki vett azonban részt. Nem képviseltette magát például az Egyesült Államok kormánya, amely Trump elnök vezetésével kilépett a Párizsi Megállapodásból, és a mélytengeri bányászat egyoldalú előmozdítása mellett kardoskodik.
Isabella Lövin botrányosnak tartja az amerikaiak távolmaradását, miközben az EU és a világ sok más államának vezetői erőfeszítéseket tesznek a bolygó összeomlása ellen. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy együtt kell működni a világ védelme érdekében.