Lehet, hogy Európa jövője az Ön régi okostelefonjában rejlik? Az EU a körforgásos gazdaság kiaknázásával szeretné csökkenteni a nyersanyagokkal kapcsolatos importfüggőségét. Erről szól a Road to Green legújabb epizódja.
A fiókjában tárolt régi okostelefon valószínűleg lítiumot, kobaltot és ritkaföldfémeket tartalmaz. Becslések szerint 700 millió régi telefon hever használaton kívül Európában. A „városi bányászat” néven ismert koncepció a meglévő termékekben található anyagokat kutatja fel, szemben az „elsődleges” bányászattal, ahol a földi erőforrásokat aknázzák ki.
Az EU prioritásként kezeli a zöld és digitális technológiákhoz nélkülözhetetlen nyersanyagok ellátási láncainak biztosítását. Ezek közül több tucatnyit az Európai Bizottság „kritikusnak” és „stratégiai fontosságúnak” minősített. Ezen elemek 90%-át azonban jelenleg külföldről importálják.
Az EU adatai szerint az Európai Unióban felhasznált értékes anyagok mintegy 1%-a származik újrahasznosításból. A 2024-ben elfogadott, kritikus nyersanyagokról szóló törvény célul tűzte ki, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 25%-ot.
Az elektronikus szemét értékes lehet
A Bizottság célja az elektromos hulladék - az egyik leggyorsabban növekvő hulladékfajta - újrahasznosításának fellendítése. Minden tagállamban adott szervezetek felelősek az e-hulladék begyűjtéséért és azért, hogy ezeket elszállítsák a kontinens 2700 feldolgozó létesítményének valamelyikébe.
Az újrafeldolgozó létesítmények várhatóan az európai öntödék növekvő keresletét elégítik ki, amelyek hagyományosan más kontinensekről, például Ázsiából szerzik be az utánpótlást.
Számos kihívás továbbra is fennáll: a legkisebb anyagrészek kinyerésének jövedelmezőségétől kezdve az „elektronikus hibernációig”: Egy tanulmány szerint minden európai család átlagosan 74 elektronikus eszközzel rendelkezik, amelyek közül 13-at nem használnak, de különböző okokból - többek között adatvédelmi aggályok miatt - felhalmoznak.
A "körfogásos" épületeké a jövő?
Az EU Bizottsága 2026-ban egy új körforgásos gazdasági törvényt tervez előterjeszteni, amely a körforgásos modellek versenyképességét hivatott elősegíteni a különböző ágazatokban, például az építőiparban és a bontásban.
Ez az EU-ban a teljes hulladéktömeg 40%-át teszi ki, főként olyan hagyományos nyersanyagokból, mint a beton, az alumínium, az acél és az üveg, amelyek szintén gyakran importból származnak.
Míg a bontott beton nagy részét elvileg újrahasznosítják, ez valójában azt jelenti, hogy összetörik, és alapanyagként használják fel például útépítésnél. Egyre több technológia teszi lehetővé a valódi újrahasznosítást. A kialakulóban lévő technikák a régi blokkokat kiváló minőségű betonná alakítják át.
Ezenkívül sok maradék anyagot, például műanyagot és fát gyakran nem hasznosítanak, és hulladéklerakóba kerülnek, vagy elégetik őket. Az új válogatási technikák segítenek az újrahasznosítási arány növelésében.