Az Európai Unió nemrég felülvizsgálta az ipari kibocsátásokról szóló irányelvét, azzal a céllal, hogy tovább haladjon a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság felé. De vajan lehetséges-e a fenntarthatóság az ipar növekedése mellett? Erről szól a Road to Green legújabb epizódja.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2007 óta az európai ipar 40-75%-kal csökkentette a káros szennyező anyagok levegőbe és vízbe történő kibocsátását. Az EU most tovább akar lépni a tiszta és versenyképes ipar felé.
Becslések szerint az EU 50 000 legnagyobb létesítménye még mindig az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 40%-áért felelős, és az összes levegő- és vízszennyező anyag 20%-áért. Ezek a szennyező anyagok jelentős hatással vannak az emberi egészségre és a környezetre. Az üvegházhatású gázok klímaváltozást okoznak és rontják a levegő minőségét.
A kibocsátások valóban csökkennek
Az ipari kibocsátások okozta szennyezés évente több milliárd eurós költséget és több százezer idő előtti halálesetet okoz az EU-ban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint azonban az európai ipar környezeti és egészségügyi költségei 2012 és 2021 között harmadával csökkentek.
Az EEA szerint a teljes csökkenés mintegy 80%-a az EU energiaágazatának köszönhető. Ugyanezen tanulmány szerint ez főként az új technikák bevezetésének, valamint a megújuló energiaforrásokra és a kevésbé szennyező tüzelőanyagokra való áttérésnek köszönhető, és mindkét változás nagyrészt az uniós fellépés hatására történt.
Új európai szabályok
Az Európai Unió nemrégiben felülvizsgálta az ipari kibocsátásokról szóló irányelvét (IED 2.0), amely a kontinens legnagyobb üzemeiből és gazdaságaiból származó szennyezés elleni fellépés fő eszköze.
Ezen irányelv értelmében a létesítményeknek meg kellett felelniük az ágazatukban elérhető legjobb technikákhoz (BAT) kapcsolódó környezeti elvárásnak. A világ egyre több kormánya törekszik arra, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazza.
Ezekről a teljesítményekről a “sevillai folyamat” során döntenek, amely az ipar, az EU-tagállamok és a civil társadalom együttműködésén alapuló irányítási modell, és amely a sevillai Közös Európai Kutatóközpontban (JRC) zajlik. Jelenleg az ipari létesítmények mintegy 80%-a megfelel a megengedett legmagasabb kibocsátási határértékeknek.
Az IED 2.0 irányelv értelmében a tagállamok illetékes hatóságainak szigorúbb értékeket kell alkalmazniuk az engedélyek felülvizsgálatakor vagy megállapításakor. A rendelkezésre álló legjobb technikáknak a létesítmények egészség- és klímavédelmét is egyértelműbben figyelembe kell venniük.
A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések
Az új szabályok célja, hogy 2050-ig további 40%-kal csökkentsék a főbb légköri szennyező anyagok kibocsátását. Az egyik cél az elmúlt évtizedekben megfigyelt tendencia megerősítése: az EU ipara úgy nőtt, hogy közben csökkentette a környezetre gyakorolt hatását, ez a folyamat „decoupling” néven ismert.
A felülvizsgált irányelv másik fontos szempontja az innováció támogatása és a beruházások irányítása Európa zöld versenyképességének növelése érdekében, az Európai Bizottság által nemrégiben bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás alapján.
Sevillában egy új Innovációs Központot hoztak létre az ipari átalakulással és kibocsátásokkal kapcsolatban (INCITE), amelynek feladata a körforgásos gazdaság és a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez szükséges legígéretesebb technológiák azonosítása és jellemzése.
Az Európai Unió célkitűzései között szerepel, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet és a zéró szennyezést. Egy új portál lehetővé teszi, hogy nyomon követhető legyen a különböző szennyezőanyagok szintje Európa különböző régióiban.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség úgy véli, hogy az EU elérte a 2021-es „nulla szennyezés” cselekvési tervben bejelentett 33 intézkedés végrehajtását, de a célok eléréséhez még további erőfeszítésekre van szükség.