A tavalyi év európai természeti katasztrófáiban 335 ember halt meg és 18 milliárd eurós kár keletkezett egy friss jelentés szerint. A helyzet pedig csak romlani fog.
HIRDETÉS
A tavalyi év volt az eddigi legmelegebb Európában a mérések kezdete óta, és a kontinens országainak csaknem felében is rekordmagas éves átlaghőmérsékletet jegyeztek fel.
Az EU Kopernikusz szolgálatának (C3S) legfrissebb, az éghajlat állapotáról szóló európai jelentése szerint a tavalyi év napjainak 45 százaléka az átlagosnál jóval melegebb volt, 12 százalékuk pedig a valaha mért legmelegebb.
A jelentés összeállításában több mint 100 szakértő vett részt, azzal a céllal, hogy bemutassák az éghajlatváltozás hatásait Európában. A vállalkozás már csak azért is fontos, mert a kontinensünk kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, és a tavalyi évben több nagy vihar, áradás is hőhullám is nehezítette az itt élők életét.
A C3S és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői arra figyelmeztetnek, hogy ha csak tizedfokokkal nő tovább a hőmérséklet, már annak is következményei lesznek, az is fokozza az emberek életére, a gazdaságra és a bolygóra leselkedő veszélyek mértékét.
A 2024-es év természeti csapásai Európában
A WMO főtitkára, Celeste Saulo szerint a 2024-es jelentés "kiemeli, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja".
Tavaly minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak, a skandináviai és a Spitzbergákon található gleccserek tömegvesztesége pedig a valaha mért legnagyobb volt.
A szeptemberi portugáliai erdőtüzek egy hét alatt 110 000 hektárnyi területet égettek le, ami a negyede annak, amivel az előrejelzések egész Európára számoltak 2024-ben. A kontinensszerte pusztító tűzvészek 42 ezer ember életét érintették közvetlenül.
Az áradások szintén drámai és gyakran halálos következményei voltak. Szeptemberben a Boris vihar több százezer embert érintett: halálos áldozatokkal járt, valamint árvizeket és károkat okozott Németország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Olaszország egyes részein.
Október végén Spanyolországban rendkívül sok eső hullott le rövid idő alatt, és ez Valenciában és a szomszédos régiókban pusztító hatású és halálos áldozatokkal járó árvizeket okozott.
Legalább 232 ember vesztette életét Valenciában, és további halálos áldozatok voltak Albacete, Cuenca és Malaga tartományokban. Az infrastrukturális károk és a gazdasági veszteségek súlyosak voltak, összesen mintegy 16,5 milliárd eurót tettek ki.
A tavalyi viharok és áradások Európa-szerte összesen 413 000 embert érintettek, legalább 335 emberéletet követeltek, és a becslések szerint legalább 18 milliárd eurós kárt okoztak.
A szélsőséges hőség is sokak számára okozott problémát 2024-ben. Júliusban Délkelet-Európában az eddigi leghosszabb hőhullámot regisztrálták, amely 13 egymást követő napon át tartott, és a régió 55 százalékát érintette. Rekordszámú, legalább "erős hőstresszel" járó nap (66) és trópusi éjszaka (23) volt Délkelet-Európában a nyár folyamán.
"Úgy gondolta, hogy az 1,3°C-os felmelegedés még biztonságos? Ez a jelentés megmutatja, hogy Európa lakossága már most is szenved a szélsőséges időjárás miatt" - jelentette ki Dr. Friederike Otto, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának vezető oktatója és a World Weather Attribution tudományos együttműködés társvezetője.
Az előrejelzések szerint Európában növekszik az egyik legnagyobb mértékben az árvizek veszélye a Földön. És a hőhullámok szintén pusztítóan érintik a kontinenst. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) adatai szerint a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés évente 30 000 ember halálát okozhatja Európában a szélsőséges hőség miatt.
"De 2100-ra 3 fokos felmelegedést fogunk tapasztalni. Csak vissza kell gondolni a spanyolországi árvizekre, a portugáliai tüzekre vagy a tavalyi nyári hőhullámokra, hogy tudjuk, milyen pusztító lenne ez a szintű felmelegedés." - tette hozzá Otto, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében.
Európa képes alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz?
Florence Rabier, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának főigazgatója szerint a fent bemutatott széleskörű éghajlati hatások rávilágítanak a "nagyobb ellenálló képesség kialakításának fontosságára".
A szélsőséges időjárási jelenségek miatt az épített környezetet ért károk várhatóan megtízszereződnek az évszázad végére. A legsürgősebb az árvizek problémája, de más teendő is van. A jelentés kiemeli, hogy vannak már most is jó példák Európában az alkalmazkodásra, például Hollandiában és Párizsban intenzíven zöldítik az utcákat.
Rabier azt is előremutatónak tartja, hogy a nagyvárosok 51 százaléka már rendelkezik külön éghajlatváltozási tervvel, míg 2018-ban még csak a 26 százalékuknak volt olyen programja.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára szintén elismerte, hogy sikerült bizonyos fokú eredményeket elérni, de a szakértő szerint többre van szükség, és a változások ütemét is fel kell gyorsítani.
Saulo szerint a WMO "fokozza erőfeszítéseit" a szélsőséges időjárási eseményekre vonatkozó korai előrejelző rendszerek megerősítésére, hogy az országok vezetése és a társadalom egésze rugalmasabban tudjon reagálni a rendkívüli helyzetekre.
Lejárt a fosszilis tüzelőanyagok kora?
Az alkalmazkodás azonban csak az érem egyik oldala, a szakértők szerint a felmelegedés kiváltó okaival is foglalkozni kell.
Az Európában tavaly tapasztalt "jelentős szenvedés" még sürgetőbbé teszi, hogy "a lehető leggyorsabban elhagyjuk a fosszilis tüzelőanyagokat" - mondta Stefan Rahmstorf professzor a németországi Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézetből, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében.
"A megújuló energiaforrások növekvő, immár 45 százalékos részaránya bíztató. A jövőnk szempontjából kulcsfontosságú, hogy ellenálljunk a fosszilis lobbi rövidlátó érdekeinek, és késedelem nélkül megvalósítsuk az európai éghajlatvédelmi célokat" - tette hozzá Rahmstorf.
2019 óta majdnem megduplázódott azon európai országok száma, ahol a megújuló energiaforrások több villamos energiát termelnek, mint a fosszilis tüzelőanyagok: 12-ről 20-ra nőtt. Ahogy azonban a jelentés rámutat, a megújuló energiatermelés és a villamosenergia-kereslet is rendkívül erősen függ az időjárási viszonyoktól.
A fosszilis tüzelőanyagok további használata őszintén szólva őrültség. Az EU nem engedheti meg magának, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait háttérbe szorítsa. Vezető szerepet kell vállalnia, és fel kell gyorsítania a tényeken alapuló politika irányába való elmozdulást, amely ténylegesen az alacsony jövedelmű embereket, nem pedig az oligarchákat segíti" - jelentette ki Friederike Otto.