Afrika szarván negyedmillió halálos áldozatot követelő aszály, európai hőhullámok 90 ezer elhunyttal, Spanyolország modernkori történetének talán leghalálosabb áradása - az új elemzések közvetlen kapcsolatot mutatnak ki szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás között.
HIRDETÉS
A halálos áldozatok száma meghaladta a 150-et, miután ezen a héten egy évnyi eső esett egy nap alatt Kelet- és Dél-Spanyolország egyes részein, és az éghajlatkutatók gyors elemzése szerint a globális felmelegedés miatt egy hasonló esemény bekövetkezésének valószínűsége kétszeresére nőtt, a felhőszakadások pedig jelentősen intenzívebbé váltak.
"Nem kétséges, hogy ezeket a robbanásszerű felhőszakadásokat az éghajlatváltozás fokozta" - mondta Dr. Friederike Otto, aki a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának (Centre for Environmental Policy) World Weather Attribution (WWA) projektjét vezeti.
A világ átlaghőmérséklete már most is vészesen közel van ahhoz az értékhez, amelyről a kormányok a 2015-ös, mérföldkőnek számító párizsi megállapodásban megállapodtak_ ennek értelmében a globális felmelegedés megállítása érdekében a hőmérséklet-növekedést 1,5°C alatt tartják a tizenkilencedik század közepén mért alapértékhez képest.
"A fosszilis tüzelőanyagok felmelegedésének minden töredékfokával a légkör több nedvességet képes megtartani, ami hevesebb csapadékhulláshoz vezet" - mondta Otto. "Ezek a halálos árvizek ismét emlékeztetnek arra, hogy az éghajlatváltozás már most, mindössze 1,3°C-os felmelegedés mellett is mennyire veszélyessé vált."
A jövő hónapban Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban megrendezésre kerülő COP29 klímacsúcs előtt az ENSZ a múlt héten mégis arra figyelmeztetett, hogy hatalmas szakadék tátong a kormányzati intézkedések és az éghajlati tudományok között. A jelenlegi pálya mellett a hőmérséklet-emelkedés még az évszázad vége előtt meghaladja a 3°C-ot.
Az Imperial WWA csapata olyan protokollt dolgozott ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a helyi tudósokkal és meteorológusokkal együttműködve, közvetlenül a katasztrófa után gyorsan felmérjék, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben váltotta ki vagy fokozta a szélsőséges időjárási jelenségeket.
Miközben a Valencia körüli halálos árvizek megtörténtek, a kutatócsoport éppen ezekre a napokra tervezte egy olyan jelentés közzétételét, amely egyértelmű kapcsolatot mutat ki az ember okozta éghajlatváltozás és az elmúlt két évtized tíz leghalálosabb szélsőséges időjárási eseménye között.
A legtöbb halálos áldozattal az Afrika szarván bekövetkezett aszály járt, amely 2010-ben mintegy 258 000 halálos áldozatot követelt. A Nargis ciklon becslések szerint legalább 138 000 halálos áldozatot követelt Mianmarban 2008-ban - állapították meg a WWA tudósai az időjárási események elemzése során.
"Tudjuk, hogy nincs olyan, hogy természeti katasztrófa. A lakosság sebezhetősége és kitettsége az, ami a meteorológiai veszélyeket humanitárius katasztrófákká változtatja" - jegyzik meg jelentésükben.
Bár a gazdagabb országok polgárai talán kevésbé sérülékenyek, nyilvánvalóan messze nem immunisak a szélsőséges időjárás veszélyeivel szemben. A közelmúlt két leghalálosabb eseménye a 2022-es és 2023-as közép- és nyugat-európai hőhullámok voltak, amelyek mintegy 90 000 halálos áldozatot követeltek.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a bejelentett halálesetek száma sok esetben valószínűleg alulbecsült, különösen a szegényebb országokat érintő hőhullámok esetében.
"A szélsőséges időjárás miatt folyamatosan tapasztalt tömeges halálesetek azt mutatják, hogy nem vagyunk felkészülve az 1,3°C-os felmelegedésre, nemhogy az 1,5°C-os vagy 2°C-osra" - jelentette ki Roop Singh, a Vöröskereszt/Vörös Félhold Klímaközpontjának éghajlati kockázati tanácsadója. Szerinte minden országnak fel kell készülnie egy olyan jövőre, ahol az ilyen események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek.
"De végső soron csökkentenünk kell a kibocsátást" - állítja Singh. Ez volt a fő üzenet a világ vezetői, miniszterei és az EU tisztviselői számára, akik Bakuban készülnek az ENSZ éghajlati tárgyalásainak legújabb fordulójára. Az idei napirend fő pontja egy új alap létrehozása, amely segítene a fejlődő országoknak megbirkózni az éghajlatváltozással, és elkerülni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, amely idáig vezetett.
"A COP29-nek fel kell gyorsítania az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról, amelyek az elsődleges okai annak, hogy most ilyen veszélyes időjárást tapasztalunk" - mondta Joyce Kimutai, az Imperial Környezetpolitikai Központ kutatója.
"A veszteség- és káralap számára is jelentős finanszírozást kell biztosítani. A COP28-on felajánlott 700 millió dollár csak csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a szegény országok évente milliárdos károkat szenvednek el" - tette hozzá Kimutai.
Az idei lesz minden idők legmelegebb éve, megdöntve a 2023-as rekordot. Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója szerint az éghajlatváltozásra már nem lehet úgy tekinteni, mint egy "távoli, távoli fenyegetésre", amilyennek az ezredfordulón sokak számára tűnt.
"A szélsőséges időjárást és az éghajlatváltozást összekapcsoló bizonyítékok száma egyre nőni fog" - figyelmeztetett Philip.