Európa tele van csodálatos erdőkkel, amelyek létfontosságúak: tisztítják a levegőt és küzdenek az emberek által okozott klímaváltozás ellen. De a fa nagyon keresett.
A fa kell a házakhoz, bútorokhoz, a papírhoz. Európában nőtt az erdők mennyisége, de romlik az egészségi állapotuk. Európán belül Svédországban van a legtöbb erdő.
Az erdőségek az ország kétharmadát borítják, és sok ember belőlük él.
„Kalmarban vagyunk, Svédország déli részén. Svédország a világ egyik legnagyobb exportőre a faalapú anyagok terén, és az iparágnak sok-sok fára van szüksége" - mondja az Euronews riportere, Cyril Fourneris.
Ebben a köztudottan környezetbarát országban sok ősi erdő eltűnt, helyükbe monokultúrás ültetvényeket telpítettek. Per Jiborn jól ismeri a helyzetet. Megmutatta, hogyan néz ki egy Svédországban gyakran használt technika, amit tarvágásnak neveznek.
„10 évvel ezelőtt mindez erdő volt, most pedig szárítja a nap" - mondja Per Jiborn, a Svéd Természetvédelmi Egyesület igazgatósági tagja. "A rovarok teljesen más közeghez szoktak ezen a területen."
Ide fiatal fenyőket telepítettek újra, de egy egész ökoszisztémát nem lehet újratelepíteni. Ezt Markus, az erdők védelmezője magyarázta el nekem.
„Ez egy monokultúra. Egy faj él itt, azonos méretben” - mutatja Markus Steer, aki erdész Plockhuggetben.
Azt mondja, hogy így kevesebb üvegházhatású gáz megkötésére van lehetőség.
„Amikor a szerves anyag bomlik, szén-dioxidot bocsát a légkörbe. De egy erdőnek széntároló tevékenysége is van. Ha viszont tarvágást végeznek, akkor nagyjából csak bomlás zajlik a területen. Egyes tudósok szerint így hogy körülbelül hét éven át egy erdő csak szénforrás lesz a légkör számára.”
De vannak egészséges erdők is. Markus olyan földbirtokosokkal találkozik, akik fenntarthatóan szeretnének gazdálkodni erdeikkel. Ezen a területen nem végeznek tarvágást- kiválasztják a kivágandó fákat. A magas környezeti értékkel rendelkezőket meghagyják. A növények, rovarok és az állatok is hasznot húzhatnak ebből, valamint Peter Johnson is a maga módján, akinek erdeje van.
Erdőjét „állandó erdőtakaró” technikával kezelik. Azt mondja, ez pénzügyileg is megéri:
„Most már csak egy fa kivágásának költségét kell elviselnünk, és a kivágással jó profitot termelünk. Az erdő pedig megmarad. Sok költségünk volt a kis fák kivágása miatt, ami mostanra eltűnt.”
Egy új európai erdő-helyreállítási törvénytervezetnek az a célja, hogy megőrizze az erdők széndioxid-elnyelő szerepét.
„Ez a sok puha szivacsosság itt: szén" - mutatja Markus. "Szinte csak szén, és mindez felhalmozódik a talajban. Ha tarvágást végeznek, kiszárad és elhal. A tarvágás klímabombának tekinthető. Ha a tarvágást kizárjuk az erdészetből, akkor ezt a pusztító hatást zárjuk ki.”
A svéd faipar képviselői tiltakoznak, és azzal érvelnek, hogy több fát ültetnek újra, mint amennyit kivágnak, ami szerintük pozitívan hat az éghajlatra. Jelenleg harcban áll egymással ez a hatalmas gazdasági szektor és az Európai Unió, amely nemrégiben mutatta be új erdőstratégiáját.
„Itt vagyunk a Forêt de Soignes-ban, Brüsszelhez közel, amely Európa egyik legnagyobb városkörnyéki erdeje. Az Unesco és a Natura 2000 védelme alatt áll”.
Az Európai Unió 2050-re jelentősen javítani akarja az ökoszisztémák állapotát. Addig még sok a munka: az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa szerint az európai erdők fele rossz állapotban van:
„Az erdők tisztítják a levegőnket, árnyékot adnak és mérséklik a hőmérsékletet, de egyben nagyszerű szénelnyelők is" - magyarázza Virginijus Sinkevicius. "Ha ez utóbbit elveszítjük, akkor az egyik legfontosabb értéket veszítjük el, amelyet az erdők képesek nyújtani nekünk.”
Cyril Fourneris, Euronews:
„Képesek vagyunk jó irányba változtatni a dolgokat?”
Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa:
„Úgy gondolom, hogy megfordíthatjuk a folyamatokat, de nem csak úgy kell az erdőkre tekintenünk, mint hogy fát tudnak adni. Meg kell látnunk az erdők által nyújtott egyéb értékeket, és természetesen meg kell próbálnunk ezért jutalmazni az erdőtulajdonosokat. Be kell fektetnünk az erdők jobb gazdálkodásába. Hiszen a természeti katasztrófákat is megelőzhetik. Megelőzik a földcsuszamlásokat, az aszályt és még az árvizeket is."
Cyril Fourneris, Euronews:
„Konszenzus van az EU-ban arról, hogyan kezeljük jobban erdeinket?”
**Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa
**
„Elég érdekes dolog, hogy minden tagállam nagyon büszke az erdőgazdálkodásra, és én ennek örülök. De a víznyelők elvesztésével és az élőhelyek hanyatlásával ezeknek a gyakorlatoknak egy része nem olyan jó, mint azt a tagállamok gondolják. Az viszont pozitív, hogy mindenki törődik az erdőkkel, szeretné megmenteni őket, és növelni a kiterjedésüket. Csak túl kéne látnunk a fán, meglátni az erdőt, és akkor a legszebb és legegészségesebb vadonjaink lesznek.”
Megváltoztathatja-e Svédország tájait egy jövőbeli európai törvény a természet helyreállításáról? – tettem fel a kérdést három erdővédőnek.
„Talán negatívumnak lehet gondolni, hogy erről készül jogszabály, mert tényleg úgy gondolom, hogy erre normál esetben nem lenne szükség" - mondja Markus. De amíg sokan úgy vélekednek, hogy tarvágás nélkül rossz ötlet erdőt kezelni, addig inkább hozzanak jogszabályt!”
„A legfontosabb dolog, hogy diverzifikálják az erdőgazdálkodást, és biztosítsák: a faipari szektor ne nőjön túl nagyra és mohóra, és ne vegyen el több erdőt, mint amennyi lehetséges” - véli Peter.
„Szerintem ez egy lehetőség" - mondja Per. "Több erdőt használhatunk szabadidős tevékenységre, természet alapú turizmusra, és több pénzt kereshetünk, több munkahelyet teremthetünk.”
Utazásunkat ezzel befejezzük, hamarosan ismét találkozunk - egy zöldebb világ felé vezető úton.
*A riportban kifejtett nézetek és vélemények kizárólag az előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság vagy bármely más szervezet nézeteit és véleményét.