Új tanulmány kimutatja a szennyvízben az összes fő emberi onkovírust. A kutatás új távlatokat nyit a közegészségügyi megfigyelésben.
Első alkalommal sikerült a kutatóknak a szennyvízben egyszerre azonosítani és monitorozni az összes fő vírust, amely a daganatok kialakulásával hozható összefüggésbe. A felfedezés új perspektívákat nyithat a megelőzés, az egészségügyi felügyelet és az onkogén fertőzések lakossági nyomon követése terén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Baylor College of Medicine két kutatója, Anthony Maresso és Justin Clark által koordinált tanulmány a Applied and Environmental Microbiology folyóiratban jelent meg, és a University of Texas Health Science Center at Houston intézménnyel együttműködésben készült.
A kutatók 2022 májusa és 2025 májusa között gyűjtött szennyvízmintákat elemeztek több mint 40 helyszínről, Texas 16 városából, lefedve az állam lakosságának mintegy egynegyedét. Az elemzéshez egy fejlett, „hybrid-capture” nevű genetikai szekvenálási technológiát használtak, amely egyetlen teszttel több mint 3000 ismert humán vírust és új, lehetséges mutációkat képes azonosítani.
A tanulmány szerzői szerint az onkogén vírusok világszerte nagyjából minden ötödik daganatért felelősek. A legismertebbek közé tartozik az emberi papillomavírus (HPV), amelyet a méhnyak- és torokrákkal hoznak összefüggésbe, valamint a B- és C-típusú hepatitiszvírusok, amelyek a májrák kialakulásában játszanak szerepet.
„Az onkogén vírusok világszinten nagyjából minden ötödik daganatot okozhatnak” – magyarázta Anthony Maresso, a molekuláris virológia és mikrobiológia professzora. – „Mivel ezek az fertőzések gyakran évekig vagy akár évtizedekig tünetmentesek, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy fertőzöttek, amíg ki nem alakul a daganat. Ez nagyon megnehezíti a korai, megelőző beavatkozások bevezetését.”
A szennyvíz elemzése valamennyi ismert, főbb onkogén vírust kimutatta, köztük a HPV-t, a B- és C-hepatitiszvírusokat, a rákkal összefüggésbe hozott poliomavírusokat, az Epstein–Barr-vírust, valamint a Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírust.
A kutatók emellett számos onkogén vírus jelenlétének jelentős növekedését figyelték meg a hároméves monitorozási időszak alatt. Különösen a HPV, az Epstein–Barr-vírus és egyes poliomavírusok mutattak markáns emelkedést 2024 után.
A vizsgált vírusok terjedésének okai a kutatók szerint egyelőre nem egyértelműek, de összefügghetnek az utazások újraindulásával, a személyes kapcsolatok számának növekedésével, valamint a Covid–19-világjárvány idején bevezetett távolságtartási intézkedések megszűnésével.
Kiemelt figyelem irányult az emberi papillomavírusra. „A HPV-nek több száz típusa létezik, de csak néhányat sorolunk a magas onkológiai kockázatú csoportba” – mondta Justin Clark. – „A HPV–16 és a HPV–18 együtt a méhnyakrákok több mint 70 százalékát okozza világszerte.”
A tanulmány rámutatott, hogy az alacsony kockázatú HPV-variánsok voltak elterjedtebbek, de a magas kockázatú típusok aránya is jelentősen nőtt 2024 végén és 2025 elején. A HPV–16 következetesen gyakoribb volt, mint a HPV–18, ami összhangban áll a korábbi nemzetközi klinikai vizsgálatok eredményeivel.
Egy másik fontos adat a Gardasil 9 vakcinához kapcsolódik: a szennyvízben mind a kilenc, az oltás által célzott HPV-típust kimutatták. A szerzők szerint ez a jövőben lehetővé teheti, hogy a környezeti monitorozást a védőoltási kampányok tényleges lakossági hatékonyságának értékelésére is felhasználják.
„Tanulmányunk azt bizonyítja, hogy a daganatokhoz köthető vírusok szennyvíz útján is monitorozhatók” – összegezte Maresso. – „Ez új lehetőségeket nyit arra, hogy jobban megértsük e vírusok és az emberi populáció közötti kapcsolatot, és hatékonyabb közegészségügyi stratégiákat dolgozzunk ki.”