A pitonok rendkívüli anyagcseréje új utakat nyithat az egészséges fogyás előtt, és az életkorral járó izomvesztés ellen is felveheti a harcot.
Kevesebb mint egy évtized alatt az új fogyasztószerek (például az Ozempic) alapjaiban alakították át a piacot, emberek millióinak segítve, ugyanakkor gyakran olyan mellékhatásokat okozva, mint a hányinger vagy az emésztési panaszok. Mi lenne, ha az áhított étvágykontrollt mellékhatások nélkül is el lehetne érni?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Amerikai tudósok a pitonok vérében azonosítottak egy korábban ismeretlen molekulát, amely jelzi az agynak, amikor eleget ettünk.
Ezek az akár hétméteresre is megnövő kígyók egyszerre óriási mennyiséget képesek megenni – akár egy egész antilopot –, majd hónapokig, sőt évekig is kibírják újabb táplálék nélkül. A kutatás nem a kígyók étrendjének lemásolásáról szól, hanem arról, hogy a pitonok képesek a koplalás és a habzsolás szélsőségeit is hosszú távú szív- vagy izomkárosodás nélkül elviselni, és ez keltette fel a tudósok érdeklődését.
Étkezés után a piton szíve 25 százalékkal megnagyobbodik
A para-tiramin-O-szulfátnak (pTOS) nevezett molekulát Leslie Leinwand professzor és csapata fedezte fel a Colorado Boulder Egyetemen, miközben Afrika, Ázsia és Ausztrália nem mérges kígyóinak emésztőrendszerét vizsgálták. Az eredményeket, a Stanford Medicine és a Baylor University kutatóival együttműködésben, a Nature (forrás: angol) Metabolism folyóiratban tették közzé.
A kutatók megfigyelték, hogy közvetlenül étkezés után a piton szíve 25 százalékkal megnagyobbodik, anyagcseréje pedig mintegy négyezerszeresére felgyorsul, hogy segítsen megemészteni a táplálékot, amit a vér pTOS-szintjének drámai, több mint ezerszeres emelkedése kísér. Emberekben is megugrik a pTOS-szint étkezés után, de jóval visszafogottabban, körülbelül két-ötszörösére.
A pTOS-szint megugrása az emésztési folyamat része: a szervezet a tirozin nevű aminosavat használja fel, amelyet a bélbaktériumok tiraminná alakítanak. A máj ezután a tiramint pTOS-szá alakítja, amely az agyba jutva jóllakottságérzést jelez, így mérsékli az étvágyat.
A molekula eddig azért kerülte el a laborok figyelmét, mert az elterjedten használt kísérleti állatok, például az egerek és a patkányok, természetes módon nem termelik étkezés után.
Az olyan gyógyszerek, mint az Ozempic és a Wegovy által célzott GLP-1 hormon az emésztés lassításával és a vércukorszint szabályozásával segít abban, hogy a szervezet jóllakottnak érezze magát. Gyakori mellékhatás a hányinger, az emésztési zavar, olykor a hányás is.
Fogyás anyagcsere-károsodás nélkül egerekben
Állatkísérletekben a pTOS-t kapó egerek kevesebbet ettek, a hosszú távú kezelés pedig alacsonyabb testtömeghez és csökkent táplálékfelvételhez vezetett. Mindez nem járt jelentős változással a mozgásban, az energiafelhasználásban vagy a vércukorszintben, ami arra utal, hogy a pTOS ígéretes lehet az elhízás kutatásában.
A felfedezés egy új biológiai mechanizmust tár fel, amely segít abban, hogy a szervezet jóllakottnak érezze magát étkezés után. A jövőben olyan kezelésekhez vezethet, amelyek természetes módon csökkentik az éhségérzetet és támogatják a testsúlykontrollt. Ráirányítja a figyelmet a bélbaktériumok anyagcserében és az agynak küldött jelzésekben betöltött fontos szerepére is. Eddig azonban csak egereken tesztelték a pTOS-t, emberben még nem vizsgálták a hatásait. Elképzelhető, hogy étvágycsökkentő hatása csökkent vagy hiányzik a prediabéteszes vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél, ami arra utal, hogy a szervezet természetes „jóllakottsági jelzése” ezekben az állapotokban kevésbé hatékonyan működik.