A bírálók köre a jobboldali politikusoktól, akik az ötletet elvi alapon ellenzik, a kezdeti támogatókig terjed, akik a végleges változatot túl felpuhítottnak tartották.
A francia Szenátus szerdán elutasította az asszisztált eutanáziát szabályozó törvényjavaslatot, és visszaküldte az alsóházba, ahol immár a Szenátus további jóváhagyása nélkül is elfogadhatják.
A javaslat célja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő felnőttek számára lehetővé tegye halálos gyógyszer bevételét. Csak azok kaphatnának orvos vagy ápoló részéről segítséget, akik fizikai állapotuk miatt ezt nem tudják saját maguk megtenni.
A jogosultság feltétele lenne, hogy a beteg betöltse a 18. életévét, és francia állampolgár legyen, vagy Franciaországban éljen.
Orvosi teamnek kellene megerősítenie, hogy a páciens súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel él „előrehaladott vagy végstádiumban”, elviselhetetlen és nem kezelhető fájdalmaktól szenved, és saját akaratából kér halálos gyógyszert.
Súlyos pszichiátriai kórképekben szenvedők és az olyan neurodegeneratív betegségekben érintettek, mint az Alzheimer-kór, nem lennének jogosultak.
A javaslat lelkiismereti klauzulát is bevezetne azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem kívánnak részt venni az eljárásban, és ilyenkor a páciensnek más egészségügyi szakemberek nevét lennének kötelesek megadni.
A törvényjavaslatot először 2024-ben terjesztették elő, a Nemzetgyűlés pedig 2025 májusában jóváhagyta.
A következő lépés a szenátusi jóváhagyás lett volna, ám ott 181 nem és 122 igen szavazattal elbukott.
A bírálók köre az elvet eleve ellenző jobboldali politikusoktól a kezdeti támogatókig terjed, akik a végső szöveget már túlzottan felvizezettnek tartották.
Az idei év január 21-én a Szenátus elutasította az „orvosi segítséggel történő halál” törvényjavaslat 4. cikkét, amely az asszisztált eutanáziához való hozzáférés feltételeit határozza meg.
A kamarában lévő szocialista frakció szerint „ez az elutasítás az egész szöveget értelmetlenné tette”.
Bruno Retailleau, a liberális-konzervatív Republikánusok párt elnöke azt mondta, nem új asszisztált halálról szóló törvényre van szükség, hanem további forrásokra, hogy mindenki számára biztosítsák a palliatív ellátáshoz való hozzáférést.
„Az életvégi ellátás kísérés, nem magára hagyás” – írta Retailleau egy X-en közzétett bejegyzésben.
Ugyanebben, január 28-i szenátusi ülésen a testület elfogadott egy palliatív ellátásról szóló törvényt, hogy bővítse és rendszerezze az életvégi támogatáshoz való hozzáférést Franciaország-szerte.
Ezt a törvényt szinte egyhangúlag hagyták jóvá: 307 igen és 17 nem szavazattal.
Mik a következő lépések?
„Mivel az asszisztált halál a franciák mélyen gyökerező igényére reagál, sajnálom, hogy a Szenátus ma elutasította ezt a törvényjavaslatot” – mondta Yaël Braun-Pivet, a francia Nemzetgyűlés elnöke.
Hozzátette, hogy az eljárás a február 16-ával kezdődő héten folytatódik a Nemzetgyűlésbeli második olvasással.
„Meggyőződésem, hogy a Parlament 2026 nyaráig véglegesen el tudja fogadni ezt a törvényjavaslatot, amelyet honfitársaink nagy várakozással várnak” – írta a közösségi platformon, az X-en.
Ha a Nemzetgyűlés újból jóváhagyja a szöveget, a javaslat visszakerül a Szenátushoz a saját második olvasására, ahol a szenátorok ismét módosíthatják vagy elutasíthatják. A végső szó azonban a Nemzetgyűlésé.
Emmanuel Macron elnök 2022-ben, újraválasztása után ígéretet tett arra, hogy előterjeszt egy asszisztált halálról szóló törvényt.
Belgium, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország hasonló törvényekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy egészségügyi szakember végezze az eutanáziát.
Ausztria, Németország és Olaszország lehetővé teszi, hogy az orvosok segítséget nyújtsanak a végstádiumban lévő betegek öngyilkosságában.
Számos más európai országban folyamatban van az eutanáziát vagy az asszisztált halált szabályozó jogalkotás, köztük Írországban, Franciaországban, Cipruson, Máltán, Portugáliában és Szlovéniában.