A legtöbben Dániában és Írországban oltakoznak, de az utóbbi években a tagállamok nagy részében csökkent azok száma, akik felveszik az éves influenza elleni oltást.
Közeleg az influenzaszezon Európában. Ahogy minden évben, most is nehéz megjósolni, hogy mennyire lesz súlyos az idei járvány, de a szakértők attól tartanak, hogy nem lesz könnyű telünk - egyrészt amiatt, mert az utóbbi időben kevesebben vették fel az influenza elleni oltást, másrészt pedig azért, mert a Japánból és Ausztriából érkező első jelek potens vírustörzsek terjedésére utalnak.
Október közepén egyelőre továbbra is alacsony az influenzaszerű légúti tünetekkel küzdő betegek száma az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) értékelése szerint. Az EU, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia területén mérő ECDC azonban azt is közölte, hogy a legtöbb országban növekszik a megbetegedések száma, ahogy az az év ezen időszakában rendre elő szokott fordulni.
Az európai influenzaszezon általában november közepétől május végéig tart - de a COVID-19 világjárvány óta eltolódtak a szezonális minták. A 2023-2024-es influenzaszezon a szokásosnál rövidebb volt, a 2024-2025-ös viszont szokatlanul hosszú - mondta Colin Russell, az Amszterdami Egyetem Orvosi Központjának professzora, az Európai Influenza Tudományos Munkacsoport (ESWI) elnöke az Euronewsnak.
Három tényezőtől függ, hogy mennyire lesz súlyos a járvány
Az ECDC adatai szerint jelenleg tizenegy országban van szórványos influenza-aktivitás. Eközben az Egyesült Királyságban az egészségügyi tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az influenzások száma már emelkedik, különösen a gyermekek körében.
„Ez az évnek azon időszaka, amikor minden elkezdődik" - mondta Dr. Anna Odone, az olaszországi Paviai Egyetem Közegészségügyi Iskolájának igazgatója az Euronewsnak.
Odone szerint a szezon súlyossága egy adott országban végső soron három tényezőtől függ: a veszélyeztetett emberek számától, az idén terjedő vírustörzstől és a környezeti körülményektől. Ha például hosszú, hideg tél van, az emberek több időt töltenek zárt térben, így pedig könnyebben tud terjedni a vírus.
Az egészségügyi szakértők most az influenzajárványok korai jeleit figyelik olyan helyszíneken, ahol az emberek sok időt töltenek egymás közelében, például iskolákban, idősotthonokban és börtönökben. A cél az, hogy pontosan meghatározzák az influenzaszezon kezdetét, ami országonként eltérő lehet.
A hatóságok azt is figyelik, hogy az influenza mely törzsei jelennek meg a vizsgált helyszíneken. Tavaly az A típusú influenza H1 és H3 törzsei, valamint a B típusú influenza Victoria törzse terjedtek el a leginkább Európában.
A világ más részei is adhatnak némi támpontot. Ausztráliában és Új-Zélandon az elmúlt két hónapban, a helyi tél vége felé az A típusú influenza H3N2 nevű törzse volt a leggyakrabban kimutatható. Eközben Japánban e hónap elején influenzajárványt hirdettek, mintegy öt héttel korábban, mint ahogy az influenzaszezon ott általában kezdődik.
Túl korai lenne azonban még bizonyossággal megmondani, hogy idén mely törzsek lesznek dominánsak Európában. Colin Russell szerint jelenleg még várakozó üzemmódban vagyunk.
Az oltás csökkenti az influenzával járó kockázatokat
Bár az influenza rendszerint nem okoz komoly problémákat a fiatal, egészséges embereknél, a hidegebb hónapokban más légúti kórokozókkal, például az RSV-vírussal és a COVID-19 vírussal együtt már lappangó veszélyt jelent. Minden egyes télen rengetegen fertőződnek meg az influenzával, akár minden ötödik európai is átesik a betegségen. Évente nagyjából 27 ezren pedig meg is halnak miatta.
Az influenzaszezon előtt beadott védőoltás a legjobb módja a vírus elleni védekezésnek és a kórházakra nehezedő nyomás enyhítésének. Az oltást minden évben frissíteni kell, mivel a vakcina által nyújtott védelem idővel gyengül, ami valószínűleg az influenzavírus gyors mutálódása miatt következik be.
Az elmúlt években azonban az influenza elleni és a rutinszerű gyermekkori oltások esetében is csökkent a beoltottak aránya Európa-szerte, ami az ECDC szóvivője szerint aggodalomra ad okot. Ha az emberek kevésbé lesznek hajlandók felvenni az influenza elleni oltást, az a közelgő járványt súlyosabbá teheti.
Messze vagyunk az uniós célkitűzéstől az átoltottság tekintetében
Az EU célja az, hogy az emberek 75 százaléka be legyen oltva az influenza ellen, de az ECDC adatai szerint a legutóbbi szezonban a legtöbb országban jóval 50 százalék alatt volt ez az arány. A legtöbben Dániában oltakoztak, ott az emberek 76 százaléka megkapta a védettséget, de magas volt a beoltottak aránya Írországban (75 százalék), Portugáliában (71 százalék) és Svédországban (68 százalék) is.
„Az immunizációnak társadalmi és politikai vonatkozásai vannak ... ezért nem igazán könnyű magas lefedettségi arányt elérni, amire pedig szükségünk van az influenza megfékezéséhez" - mondta Odone.
Az ECDC szóvivője az Euronewsnak elmondta, hogy a helyi tisztviselőknek azon kell dolgozniuk, hogy „erősítsék a közbizalmat, javítsák a hozzáférést, és biztosítsák, hogy a szülők és gondozók jól informáltak legyenek az időben történő oltás fontosságáról".
Az egészségügyi szakértők szerint a védőoltás különösen fontos a magas kockázatú csoportok, köztük bizonyos krónikus betegségekben szenvedők, terhes nők, hat hónapos és ötéves kor közötti gyermekek, idősebb felnőttek és az egészségügyi dolgozók számára. A legtöbb ország külön irányelveket ad ki a magasabb kockázatú csoportokra vonatkozóan.
Russell szerint ezeknek az embereknek az influenzaszezon kezdetéhez minél közelebb kell beoltatniuk magukat, és nem szabad megvárniuk, amíg a vírus már széles körben elterjedt. Az oltás beadását követően körülbelül két hétre van szükség ahhoz, hogy a szervezetben kialakuljon az influenza elleni védelem.
Magyarországon a napokban válnak elérhetővé országosan az influenza elleni vakcinák, térítésmentesen.