Egy új jelentés szerint Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós, ez pedig kihat az egészségügyi rendszer működésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új, átfogó felmérése szerint Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós, a munkakörülményeik pedig rontják a mentális egészségüket. Egyes esetekben az egészségügyi dolgozók depressziója olyan súlyos, hogy tíz orvosból és ápolóból egy azt mondta, hogy az elmúlt évben öngyilkossági gondolatai voltak, ez pedig később növelheti az öngyilkosság kockázatát. „Ez elfogadhatatlan teher azokra nézve, akik gondoskodnak rólunk. Ennek nem szabad így lennie” – mondta Dr. Hans Henri Kluge, a WHO európai igazgatója.
A jelentés több mint 90 ezer orvost és ápolót vizsgált az Európai Unióból, Izlandról és Norvégiából. Azt írják, hogy az egészségügyi szektor munkakörülményei a probléma részét képezik.
Az öngyilkossági gondolatokon arányán túl megállapították, hogy az elmúlt évben minden harmadik orvos és ápoló zaklatásnak vagy erőszakos fenyegetéseknek volt kitéve a munkahelyén, tíz százalékuk pedig fizikai erőszakot vagy szexuális zaklatást élt meg.
Eközben az orvosok negyede heti 50 óránál többet dolgozik, és sok egészségügyi dolgozó, pontosabban az orvosok 32 és az ápolók 25 százaléka ideiglenes munkaszerződéssel rendelkezik, tehát nincs biztos állása, ami szorongást válthat ki belőlük.
Azok az egészségügyi dolgozók, akikkel erőszakoskodnak, illetve tartósan hosszú munkaidőben, vagy több műszakban dolgoznak, azokat nagyobb valószínűséggel kínozza a depresszió, nagyobb eséllyel szoronganak, és nagyobb eséllyel vannak öngyilkossági gondolataik.
A kiégés és a mentális egészségügyi problémák súlyos következményekkel járhatnak a betegek számára. A vizsgált országokban az egészségügyi dolgozók 11-34 százaléka mondta, hogy fontolgatja a pályaelhagyást, márpedig amikor az egészségügyi dolgozók elhagyják a pályát, vagy betegszabadságra mennek a munkájuk által okozott mentális terhek kezelése érdekében, az súlyt pakol az egészségügyi rendszerekre: a betegek hosszabb várakozási időkkel szembesülnek, és rosszabb orvosi ellátást kaphatnak.
„Fizikailag és mentálisan is kimerültek vagyunk, ami egyes esetekben orvosi hibákhoz vezethet” – mondta Mélanie Debarreix francia radiológiai rezidens a jelentésben.
Franciaországban az orvostanhallgatók 66 százaléka volt már depressziós, 2024-ben pedig a 21 százalékuk gondolkozott az öngyilkosságon, ami háromszorosa a lakossági átlagnak.
A WHO felszólította a nemzeti egészségügyi rendszereket, hogy tegyenek lépéseket dolgozóik jólétének javítása érdekében, beleértve a munkahelyi erőszakkal szembeni zéró tolerancia politikájának érvényesítését, illetve a műszakos és túlórás munkavégzés újragondolását. "Vessenek véget a kimerültségig tartó munkakultúrának - szögezte le Kluge, és hozzátette, hogy az egészségügyi dolgozóknak mindent meg kell adni, hogy mentálisan egészségesek legyenek. - Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kiégés, kétségbeesés vagy erőszak miatt elveszítsük őket."